„Az ezer-mérföldes utazás egyetlen lépéssel kezdődik”*
Sajtóviszhang
2019.06.25.

Izgalmas témát boncolgat a Létünk társadalmi, tudományos, kulturális folyóirat.

Dr. habil. Hercz Mária, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense, a neveléstudományok habilitált doktora arra a kérdésre keresi a választ, miként lehet csökkenteni a fiatalok elvándorlását pedagógiai szemléletváltással és módszerekkel.

Térségünk jelentős problémája a fiatalok elvándorlása, melynek megoldása mind a többségi nemzetek, mind a kisebbségi közösségek számára elodázhatatlan a jövő szempontjából — fogalmaz a bevezető mondat kertelés nélkül. És máris izgalmasabbnál izgalmasabb kérdéseket vet fel: hogyan lehet elérni a viszonylag gyors és hatékony megoldáshoz elengedhetetlen, alulról jövő innovációt, az iskolák és a pedagógusok, sőt a szülők szemléletváltását, melynek segítségével meggyorsíthatóak a változások, és a felnövekvő generációk sikeres, boldog és hazájuk előrehaladását is támogató állampolgárokká válhatnak? Milyen tartalmi és szemléleti változásokon át vezet az út addig? Mik a nagy célok? Mely kis lépések vezetnek el odáig? Mik a kezdő lépések? Hogyan tovább?

És rögtön leszögezi, melyek azok a pedagógiai elemek, amelyeket a legfontosabbaknak tart:

  • aktív, élményalapú, kihívásokra épülő tanítás és nevelés,
  • tanulóorientált értékelés,
  • a szociális kompetencia fejlesztése,
  • kiemelten a vállalkozóvá nevelés, azon belül is a vállalkozó képesség fejlesztése.

A tanulmány a tudományos háttértények ismertetése során gondolatokat sorol fel az oktatás és a gazdaság kapcsolatáról, a szükséges változásokról, és közben ezt írja a szerző:

„Elgondolkodtató azonban, hogy újabb és újabb nemzetközi stratégiai tervekben kell megfogalmazni a vállalkozóvá nevelést, a vállalkozói kompetencia fejlesztését, mint kiemelt célt, mert a megvalósítása nem elég gyors és hatékony. Véleményem szerint ennek egyik alapoka az oktatásban (s a pedagógusképzésben) gyökerezik:

      akiknek e kompetenciákat ki kellene fejleszteniük a következő generációkban, maguk sem rendelkeznek vele, sem elméleti, sem gyakorlati, tapasztalati szinten nem élték át, nem tanulták);

      e kompetencia nem fejleszthető direkt módon, elméleti alapon: aktív tanulásra és nem tananyagátadásra lenne szükség, élményekre szlogen és megtanulandó anyag helyett;

      e nevelés (szociális tanulás) kezdete sokkal korábbi kellene, hogy legyen, a vállalkozói kompetencia alapjait — ha nem is tudatosul a nevelőkben — már óvodás korban alakítjuk: kreativitás, problémalátás, kísérletezés, kipróbálás támogatása, önállóság, bátorság fejlesztése a pozitív élettér kialakításával.”

Állampolgári nevelés, a szociális kompetencia fejlesztése az iskolában; Vállalkozóvá nevelés? Vállalkozói nevelés? — ezeknek a témáknak a kibontása következik, majd a folytatásban arról olvashatunk egy kérdőíves kutatás alapján, hogy mit gondolnak a pedagógusok és a tanulók a mai iskoláról, milyen változtatási lehetőségek lehetnek az osztályterem világában, és milyen megoldások, lehetőségek állhatnak a rendelkezésünkre.

Érdekes, elgondolkodtató, olvasmányos tanulmány, ajánlom mindenki figyelmébe. Szülők számára is izgalmas téma!

A Létünk idei első számában a következő témák kaptak még helyet: A pedagógiai, pszichológiai, módszertani (PPM) képzés hatékonyságvizsgálata; A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tantervének változása a kezdetektől napjainkig; A projektoktatás bevezetése a matematikatanításba; Tanulás, olvasás, új média (új lehetőségek — régi örökség); Érintéstől a kattintásig — online jelenlét és internethasználat óvodáskorban; Modern IKT és hálózatalapú tanulástámogatási lehetőségek a nonformális és informális tanulási folyamatban.

Fehér Márta

Forrás: Hét Nap