Jogi számot jelentetett meg a Létünk folyóirat
Sajtóviszhang
2018.02.09.

A negyedévente megjelenő társadalmi, tudományos és kulturális folyóirat lapszáma nagy nehézségek árán született meg, mert teljesen új szerkesztőség készíti a lapot. Nemrég jelent meg a folyóirat 2017/2. száma, mely a tematikáját tekintve jogi számnak nevezhető. A kiadványban a többi közt olyan témákat érintenek a szerzők, mint például a Vajdasági Magyar Jogász Egylet megalakulása és működése, az Európai Unió és Szerbia közötti közelség/távolság, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény áttekintése.

Nagyon fontos törvényi rendeletről ír Papić Pasa Melitta zombori közjegyző: a közjegyző feladatairól és hatásköréről tájékoztatja az olvasót. A közjegyzők munkakörét 2014-ben vezették be és szabályozták, ám azóta kibővítették a feladatkörüket, és ezáltal megnövekedett a lakosság biztonsága.

A közjegyzői tevékenységet illetően fontos kiemelni, hogy a közjegyző nem képviseli az ügyfeleket, hanem elsősorban a hitelesítést, a magánokiratok hitelesítését, a köziratok elkészítését, a jelzálogra és a zálogjogi nyilatkozatokra vonatkozó szerződéseket, a munkaképtelennek nyilvánított személyek (a kiskorúak és azok, akiket a foglalkozásuktól eltiltottak) ingatlanjára vonatkozó szerződéseket, illetve a törvényes eltartási megállapodásokat intézi. A jelzálogra és a zálogjogi nyilatkozatokra vonatkozó szerződéseknél, ha fel van tüntetve a tartozás és a befizetésének határideje, akkor a közjegyző intézi a kényszerbehajtást is. Egyéb ügyintézés kapcsán a munkaképes személyeknek ügyvédet vagy más illetékes személyt kell felkeresniük, ám az elkészített szerződéseket a közjegyzőnek kell hitelesítenie. Az ügyfél elviszi a közjegyzői irodába a kész szerződést és a hozzá tartozó dokumentumokat, a papírok átnézése után pedig időpontot kap a közjegyzőhöz a hitelesítésre. Ha a közjegyző megállapította, hogy megvannak a szerződés hitelesítésének feltételei, elkészíti a hitelesítési záradékot, mely akár néhány oldalas is lehet.

2017-ben a törvényes rendelkezéseknek köszönhetően bővült a közjegyzők hatásköre, ennek függvényében az iratokon levő aláírást, a fénymásolatokat, valamint az átiratokat is hitelesíthetik. Ez nagy változás, hiszen korábban csak a bíróság és a közigazgatási szervek végezték ezeket a teendőket, tavaly óta viszont ezt kizárólag a közjegyzők végezhetik. Papić Pasa Melitta úgy véli, hogy a feladatok kibővítése miatt egyre több közjegyzőre van szükség. Számukat a miniszterelnök határozza meg, és a szabály úgy szól, hogy egy község, illetve város területére legalább egy közjegyző jusson.

A hivatalos nyelvhasználat szerint a közjegyzői okiratok szerb nyelven, cirill betűs írásmóddal készülnek, viszont azokon a közigazgatási területeken, ahol az államén kívül a nemzeti kisebbségben élők nyelve is hivatalos, a közjegyzőnek a nemzeti kisebbség nyelvén is el kell készítenie az okiratot. Természetesen csak abban az esetben, ha ezt az ügyfél igényli. Ha az ügyfél nem beszéli jól a szerb nyelvet, akkor a közjegyző mellé fordítót kérhet, ha a közjegyzőnek nincs fordítói vizsgája.

A közjegyzőnő szerint az új törvények bevezetésével sikerült szabályozni a lakosok jogbiztonságát, az ingatlanok forgalmazása esetén ugyanis a közjegyzők nemcsak az aláírást hitelesítik, hanem az irat tartalmát is ellenőrzik.

A tervek szerint hamarosan elkészül és megjelenik a Létünk 2017/3., a 2017/4. és a 2018/1. száma is.

Forrás: Hét Nap