57 éves az újvidéki Magyar Tanszék
Sajtóviszhang
2016.10.25.

A Sinkó Ervin Irodalmi Díjat az idén Roginer Oszkár kapta

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán kedden, október 25-én ünnepelték a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 57. születésnapját, továbbá Penavin Olga 100. születésnapját, és ez alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. Az ünnepségen jelen volt Nyilas Mihály tartományi, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárság, továbbá a régió felsőoktatási intézményeinek képviselői, a társadalmi, oktatási és művelődési intézmények, a pártok, a civil szervezetek és a sajtó a képviselői is.

Az ünnepség zenei bevezetőjét és dr. Biljana Šimunović-Bešlinnek, a BTK oktatási prodékánjának beszédét követően dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta, hogy nagyon sima, egyszerű kijelentésnek tűnik, amikor azt mondjuk, hogy 57 éves lett a Magyar Tanszék, viszont a kari archívumban őrzött dokumentáció szerint az már két évvel korábban, vagyis 1955-ben megalakult: ‒ Az újvidéki Bölcsészkar vezetőségének 39. ülésén, 1957. szeptember 16-án arról született döntés, hogy az újonnan alakult Magyar Tanszék megbízott vezetője dr. Penavin Olga docens legyen. Így Sinkó Ervin két évvel később csak egy második jogi keretbe helyezett tanszék működését avatta fel legendás székfoglaló beszédében – mutatott rá a tanszékvezető. Külön köszöntötte a konferencia 44 résztvevőjét, akik ezúttal öt országból érkeztek.

Nyilas Mihály tartományi, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár felszólalásában kifejtette, örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen így személyesen fejezheti ki elismerését a vajdasági magyar közösség felbecsülhetetlen jelentőségű intézményének, amely 57 éve folyamatosan működik, és fennállása óta töretlenül képviseli az igényességet és a megalkuvás nélküli színvonalas tevékenységet az oktatói és nevelői munka, a tudományos és kutatómunka, továbbá a kiadói tevékenység terén.

A Magyar Tanszéken az elmúlt iskolaévben is aktív tudományos és oktatói munka folyt, amiről dr. Horváth Futó Hargita tanszékvezető-helyettes tartott prezentációval egybekötött összefoglalót:

Őt követően dr. Pásztor Kicsi Mária, a Penavin Olga 100 című konferencia tudományos bizottságának elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, az Egyetemi Nyelvészeti Napok konferenciasorozatnak a Tanszéken több évtizednyi hagyománya van. Évről évre megrendezik, és minden alkalommal egy-egy aktuális nyelvészeti problémát, műhelyt vagy kiváló nyelvészt mutatnak be a résztvevők szerteágazó előadásai révén: ‒ Éppen 20 évvel ezelőtt is Penavin tanárnőt köszöntöttük nyolcvanadik születésnapján. Akkor a tanárnő is figyelemmel végighallgatott minden előadást, szerény, de célratörő hozzászólásaival útmutatót adott fiatalabb kollégáinak. Öt évvel később a 85 éves tanárnőt terveztük felköszönteni, ő azonban 2001. október 25-én, tehát pontosan 15 évvel ezelőtt örökre eltávozott sorainkból. De csak fizikailag, mert tanításai mindmáig útmutatóul szolgálnak számunkra – emelte ki a konferencia elnöke. Hozzátette, jó alkalom ez arra, hogy felidézzék Penavin Olga emlékét, és a mai távlatokból, perspektívákból szemlélve megvitassák, mit is jelent még ma is ez az életmű.

A plenáris előadások sorát dr. Hoffmann István a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tanára, a Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg Penavin Olga és a Csűry-iskola címmel. Őt követően Nagy elődök nyomában elnevezéssel dr. Kolláth Anna, a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékén végzett, illetve a Tanszékhez (is) kötődő (szocio)dialektológiai kutatásokról számolt be.

Az előadások után került sor a Sinkó Ervin Irodalmi Díj átadására. Mint azt felvezetőjében a 2016-os évi Sinkó-díj bírálóbizottságának elnöke, dr. Bence Erika elmondta, a dr. Csányi Erzsébet, dr. Ispánovics Csapó Julianna, dr. Toldi Éva és dr. Utasi Csilla összetételű bírálóbizottság 2016. szeptember 21-én megtartott ülésén az idei díjat szavazattöbbséggel A város mint (ellen)érv (Újvidék a [jugoszláviai] magyar irodalomban) című tanulmánykötetéért Roginer Oszkárnak ítélte oda. A bizottság értékelése szerint a tanulmánykötet a térség magyar irodalmi hagyományának egyéni és új szempontú megközelítésének és értelmezésének értékes dokumentuma. A kiadvány a Létünk Könyvek negyedik köteteként a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete kiadásában látott napvilágot: ‒ A Sinkó-díj odaítélésekor azonban nemcsak A város mint (ellen)érv című tanulmánykötet szolgált érvként és ellenérvként a döntés meghozatalában, hanem az újszerű magatartás is, amelyet Roginer Oszkár a térségi tudományos életben fiatal kutatóként, tudósként képvisel, s amelynek önreflexiója és definíciója is maga a könyv. Roginer ezer szállal kötődik Újvidékhez, itt született, tősgyökeres újvidéki, az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékét az alma materének tekinti, sem lélekben, sem tudományos munkásságának tematikájában és érintettségében nem szakadt el tőle – mutatott rá a bírálóbizottság elnöke.

Roginer Oszkár egy baleset miatt sajnos nem vehette át személyesen a díjat, de levélben köszönte meg az elismerést, melyben többek között kifejti, hogy a szóban forgó kötetet itt kezdte el írni, Horvátországban folytatta és Ausztriában fejezte be: ‒ Újvidékről indultam el ezen a pályán, de ez a könyv nem jöhetett volna létre azon irodalomtörténeti és irodalomelméleti, historiográfiai, szociológiai és politológiai háttértudás nélkül, amit Pécsett, Budapesten, Zadárban, Szarajevóban, Hannoverben vagy Grazban halmoztam fel. A könyvet nem a messze idegenben írtam, hanem a bácskai síkságon, a dalmáciai partokon és az osztrák Alpok tövében, ahol ugyanannyira otthon vagyunk. A határokat mások rajzolják meg, és mások is látják, mások hangsúlyozzák, én igyekszem egyre kevésbé – fejtette ki levelében Roginer Oszkár.

Az ünnepség folytatásában a Magyar Tanszék dicséretben és könyvjutalomban részesítette azokat a hallgatókat, akiknek az összesített tanulmányi átlaga meghaladja a kilenc és felet. A könyvjutalmakat és okleveleket dr. Kovács Rácz Eleonóra és dr. Novák Anikó adta át. Dicséretben és könyvjutalomban részesült a tavalyi iskolaév elsős hallgatói közül Korhecz Dalma, a tavalyi harmadévesek közül Pásztor-Kicsi Gergely, a végzős, negyedéves hallgatók közül pedig Szalma Judit és Kecskés Ildikó. A mesterhallgatók közül: Botos Orsolya, Lábadi Lénárd, Ternovácz Dániel, Léphaft Ágnes, Magyar Klementina, Magó Attila, Surányi Emese, Lábadi Dávid és Horváth Ágota.

A tanszéknapi ünnepség és a nemzetközi tudományos konferencia kísérőrendezvényeként a Bölcsészettudományi Kar első emeletén dr. Csáky Sörös Piroska megnyitotta a Penavin Olga 100 című kiállítást, amelyen Penavin Olga gazdag tudományos munkásságát mutatták be. A kiállítást Tüskei Vilma és Ficze Tímea állította össze. ‒ A teljesség igényével történt az anyag összeválogatása, de az összegyűlt anyagnak csak egy töredékét sikerült elhelyezni a rendelkezésünkre álló tárolókba. A dokumentumokból látható életének egy-egy szakasza, az is, amivel foglalkozott, amit írt és jelzésszerűen az is, amit róla írtak. Megismerhetik munkáit azok is, akik életében nem találkozhattak vele. Kevesen vagyunk már, akiket tanított, akikkel dolgozott, akikkel valamilyen formában együttműködött. A mai diákok, a fiatal nemzedék már csak a művein keresztül ismerheti meg Penavin Olga munkásságát. Nekik útravalóul szolgálhatnak alkotásai, talán példaképük is lehetne… ‒ mondta megnyitó beszédében Csáky S. Piroska.

A tudományos konferencia a Bölcsészettudományi Karon három helyszínen az esti órákig folytatódott.  

Szerző: P. L.

Forrás: www.szentamas.rs