Ahol az írás és az olvasás létforma
Sajtóviszhang
2016.06.15.

A Létünk 2016/1-es számáról

A Létünk legújabb, 2016/1-es számát lapozgatva az olvasó számos figyelemreméltó szövegre bukkanhat. A legérdekesebb rész talán a közel két éve elhunyt költővel, Gulyás Józseffel (1937-2014) foglalkozó blokk. Gulyás József nem tartozik az ismertebb vajdasági alkotók közé, pedig életműve több figyelmet érdemelne. Szerbhorváth György a Librarius online kulturális magazinban közölt nekrológjában „ismeretlen szegény költőként” utal Gulyás Józsefre. A Létünk szerkesztősége – e lapszám tanúsága szerint – fontosnak tartja Gulyás műveinek megismertetését, és annak előmozdítását, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is nyilvánvalóvá váljanak a szerző írásművészetének értékei. Egy részletet olvashatunk Gulyás József Ludas könyve címet viselő naplójából, amelynek jelentőségét az Újvidéki Egyetem kutatói, Bence Erika és Rajsli Ilona irodalomtudományi tanulmányai világítják meg. A naplójegyzetek 1999-ben a NATO bombázások idején íródtak, a szerző – többek között – Nietzschét és Aldous Huxley-t olvasva, ezekre reflektálva ír politikáról, háborúról, művészetről, hétköznapokról. A már említett Szerbhorváth György szerint Gulyás József életművéből talán a naplói lesznek a legmaradandóbbak. Bence Erika tanulmányában ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem elég a Ludas könyvét csupán naplónak tekinteni, mert ez egy „életre komponált” könyv, „ahol az írás és olvasás létforma, a könyv világmagyarázat, komplex létmetafora.”

Az Emlékezet rovatba Hágen András középiskolai tanár egy nagy jelentőségű szerb-magyar közös kutatást felidéző tanulmánya került. Milutin Milanković és Bacsák György munkája hozzájárult ahhoz, hogy jobban értsük az éghajlatváltozások csillagászati okait. A Perspektíva rovatban Lendák-Kabók Karolina az Újvidéki Egyetem doktori hallgatója a vajdasági magyar diákok gender szempontú továbbtanulási szándékait vizsgálja. A folyóirat aktuális számában továbbá Örökség alcím alatt két történettudományi írást találhatnak az érdeklődők. Jakus János nyugalmazott alezredes a központi hatalmak és Románia 1916-os kelet-magyarországi hadműveleteit tárgyalja, Csorba Béla nyugalmazott főlektor pedig a népi írásbeliség vizsgálatához kapcsolódva egy II. világháborús katonanoteszt elemez.

Érdekes tanulmányt írt a Műhely rovatba Máté Zsuzsanna, a Szegedi Egyetem tanára, aki Dante Commediáját és Madách Tragédiáját hasonlítja össze, elsősorban értelmezés- és hatástörténeti szempontból. A szerző ugyan megállapítja, hogy a két mű között csak kevés konkrét párhuzamot fedezhetünk fel, viszont keletkezéstörténeti szempontból – mivel mindkét mű hasonló egzisztenciális alaphelyzetből született –, illetve az alkotások jelentős művészetközi kapcsolatai tekintetében már feltárhatók összefüggések. A vizsgált művek nagy hatást fejtettek ki a különböző művészeti területekre, Máté Zsuzsanna – amennyire a terjedelmi korlát erre lehetőséget ad –áttekinti ezeket. Érdemes kiemelni, hogy négy olyan magyar képzőművészt is találhatunk, akiket mind Dante, mind Madách alkotása inspirált (Than Mór, Zichy Mihály, Fáy Dezső, Kondor Béla). A Műhely rovatról írva meg kell említeni Roginer Oszkár kétrészes írásának befejező tanulmányát, amely a sajtószabadság témáját tárgyalja korábbi vajdasági folyóiratok kapcsán. Roginer – a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza – olyan kisperiodikákkal foglalkozik, amelyek 1945 és 1992 között jelentek meg Zentán. A kutatás elsősorban arra irányult, hogy miként alapították ezeket a folyóiratokat, mi volt a szerkesztési koncepciójuk, illetve mi vezetett a megszűnésükhöz.   A Létünkben könyvismertetéseket, recenziókat is találhatunk Hózsa Éva, Bence Erika, A. Sajti Enikő, Szögi Henrietta, Romoda Renáta, Patyerek Réka tollából. Többek között a közelmúltban publikált történettudományi, szociológiai művekre, konferenciakötetekre hívják fel figyelmünket a szerzők. Itt csak két ajánlott könyvet említenék meg. Az Európa Könyvkiadó 2015-ben jelentette meg Andrássy Ilona grófnő (1886–1967) első világháborús naplóját. A kötet a korszak történelme, illetve a naplóirodalom iránt érdeklődők számára igazi „csemege”. Egy új tudományos folyóirat indulásáról is beszámol a Létünk, amely tovább gazdagítja a vajdasági szellemi életet: a Philos elsősorban fiatal tudósok fóruma kíván lenni.   E rövid ismertetőből is nyilvánvaló, hogy a Létünk 2016-os nyitó száma sok érdekes és fontos olvasnivalót kínál mind a tudósok, mind az „igényes laikus” értelmiségi közönség számára.

 

Barcsi Tamás

324_2.jpg
Gulyás József: A palicsi festőnő, Macskovics Mária háza möge (ceruzarajz)