A Létünk 2015/4. száma
Sajtóviszhang
2016.06.10.

Módszertani Közlöny – MTTK Szabadka

A Létünk 2015/4. száma

Örvendetes tény, hogy a Létünk az utóbbi időben nem mereven vett tematikus számokkal (is) jelentkezik. Ilyen szám a múlt év utolsó száma is. Annyiban tematikus, hogy a Létünk „Digitális kor – cyber nemzedékek – oktatási és neveléstudományi kérdések” elnevezésű internetes konferenciáján elhangzott előadásokból ad válogatást, viszont annyiban nem, hogy az egyes cikkek tartalma közt hatalmas különbségek vannak (pl. bánáti művelődéstörténeti kutatások sajátosságai; a bibliográfiai adat a kibertérben és az iskolában; digitális oktatásimódszerek hatásfokának felmérése és sorolhatnánk tovább a különböző témákat).

A Forum Könyvkiadó Intézet, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete szervezésében került sor az említett konferenciára.

A tizenkilenc munka három téma köré csoportosul. Az első az Elmélet, és történeti kutatások a digitális világban. Németh Ferenc a bánáti művelődéstörténeti kutatások sajátosságairól és a 21. század eleji kihívásokról értekezik. Ugyancsak bánáti témát dolgoz fel Szilágyi Mária „A bánsági falvak kutatása a modern vívmányok segítségével” cím alatt. A cikket színes térképek egészítik ki.

A kötet gerincét a Digitális kor – cyber nemzedékek – oktatási és neveléstudományi kérdések cím alatt összegyűjtött kilenc munka képezi.

Rimai Dávid írásából megtudhatjuk, hogy mit fed a technokid fogalma.

Ispánovics Csapó Julianna a bibliográfiai adatok oktatásban betöltött szerepéről értekezik. A tartós tudás megszerzése mellett a kibertérben elérhető bibliográfiai adat megtalálása a tanulót önálló kutatómunkára, kreativitásra és koncentrációra serkenti.

Kőrösi Gábor, a Szegedi Tudományegyetemről a szemkövetés (Eye-tracking), az új oktatási módszerek hatékonyságát felmérő eszközzel átfogó képet kapott az eszköz felhasználhatóságáról.

Aknai Dóra Orsolya előadásában a web2-es eszközök alkalmazásának egy lehetséges modelljét mutatta be, amely hatékonyabbá, szórakoztatóbbá és motiváltabbá teszi a tanulást.

Tóth Éva angol nyelvű munkájában az IKT alkalmazásának projektjeiről értekezik. Arra keresi a választ, hogy mindez hogyan valósulhat meg a szakközépiskolákban.

Esztelecki Péter tanulmányában feltérképezi, hogy a felhasználók milyen tananyagokat preferálnak a virtuális oktatási modellben, valamint, hogy milyen elvárásaik vannak az oktatási keretrendszerbe feltöltött videókkal szemben.

Pásztor-Kicsi Mária abból a tényből indul ki, hogy a mai tanulókkal sokkal nehezebb dolgozni, mint a korábbi nemzedékekkel lehetett. Sok esetben unalmasnak tartják az órát. A kölcsönös frusztráció ellehetetleníti a tanítást. Mi az igazság? A kamaszok elviselhetetlenek, vagy a tanulási környezetük ingerszegény? A dolgozat az oktatással kapcsolatos problémák orvoslási lehetőségeit járja körbe. Az egyik következtetés az, hogy sürgősen paradigmaváltásra és hatékony oktatási reformra van szükség annak érdekében, hogy a tanulók ne elszenvedő alanyai legyenek az oktatásuknak.

Hajduné László Zita egy pécsi felmérést ismertet, nevezetesen a testnevelés tantárgy orientációját befolyásoló tényezők komparatív elemzését.

Bertók Rózsa és Bécsi Zsófia arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon szörnyeket nevelünk-e? Mitől változtak meg viszonyaink, szerepeink, identitásunk? Velünk van-e a baj vagy a környező világgal? A digitális korban értékváltás következett be. A kamaszok jogai nagymértékben meghaladják kötelességeiket. Emellett nemigen vállalnak felelősséget cselekedeteikért. A szerzőpáros azt kutatja, hogy ezen rendellenességek hátterében vajon mi áll?

Az Olvasáskultúra és irodalom a kibertérben fejezet első cikke Plonicky Tamásé. A netgeneráció olvasási szokásait kutatja. Elemzi a digitális eszközök és a világháló térhódításának az olvasáskultúrára gyakorolt hatásait.

A digitális szövegértési körüli problémákról ír Bátfai Erika és Fehér Péter. A digitális szövegek, könyvek, tananyagok terjedőben vannak. A fiatalok keveset olvasnak hagyományos, papíralapú könyveket, viszont az internetes szövegekkel kompenzálják ezt. A felmérések viszont az mutatják, hogy a diákok mind kevesebbet olvasnak, a digitális szövegértésben nyújtott eredményeik komoly kívánnivalót hagynak maguk után. Erre a megállapításra jutottak egy empirikus kutatás eredményeképpen.

Mai társadalmunkban a digitális szövegek értő olvasása alapkövetelmény. Törteli Telek Márta rámutat arra is, hogy az olvasónak a középkor óta bekövetkezett harmadik forradalmát éljük, melyet a szövegek elektronikus közvetítése és az új olvasásmódok jelentik.

A Z generáció számára élményközpontúvá tehető-e az irodalomtanítás? Ezt a problémát feszegeti Kulcsár Sarolta. Munkájában feltérképezi a digitális élettérben megvalósuló, élményközpontú irodalomtanításban rejlő oktatási lehetőségeket és ismertet néhány módszertani fortélyt, amelyek segítségével, az IKT-eszközök bevonásával, interaktívvá és kreatívvá, azaz hatékonyabbá varázsolhatók az irodalomórák.

Romoda Renáta megosztja tapasztalatát a világháló irodalomtörténeti kutatásokban nyújtott lehetőségeiről. Különböző dokumentumok bemutatása mellett a kutatott anyagok forráshelyeit is megjelöli, és szól az esetleges keresési nehézségekről is.

Rizsányi Attila dolgozatában arról ír, hogy a verselemzés egyik lehetősége a megszólaltatás.

A Byron-kutatás sikereiről számol be Kocsis Lenke. Olyan webhelyekre hívja fel a figyelmet, amelyek érdemben segítik Byron életének és munkásságának a kutatását.

A konferencia anyagának ismertetése mellett helyet kapott Roginer Oszkár a zentai sajtószabadságról, felügyeletről és cenzúra(mentesség)ről írt tanulmánya, amely poszter-változatát színes kép formájában közli a Létünk, Basity Gréta riportja Lanstyák István nyelvésszel, a Termini magyar-magyar szótárprogram szakmai vezetőjével. Írásának címe „Nálunk otthon mindenkinek van patikája”. A Szemlében Draginja Ramadanski Németh Ferenc szerb nyelven megjelent U Adijevom krugu”, Turbucz Péter Zóka Péter: Alexander Bernát és a „nemzeti filozófia”, valamint Fehér Viktor Balázs Lajos: Sorsfordulások rítusai a székely magyaroknál II. c könyv ismertetője kapott helyet. A kötetet Czékus Géza a szabadkai tanítóképzés helyeit ismerteti. A cikk apropója a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tíz éves fennállása. A cikket nagyon jó minőségű, színes felvételek teszik teljessé. Az olvasó megtudja, hogy a Sárgaház, a tanítóképző mai épülete a kilencedik épület, ahol tanítókat képeztek/nek. Igaz, az I.G. Kovačić Általános Iskola épületében csak szerbhorvát nyelven oktattak. A kilenc épület közül csak kettő épült a tanítóképzés céljából, a többi amolyan kényszermegoldás volt.

A kiadvány melléklete a Létünk 2015-ös évi tartalommutatója, amelyet Szántai Szerénke állított össze.

A Létünk 2015-ös utolsó száma is a megszokott és elvárt színvonalú írásokat tartalmaz. Ezeknek első sorban a különböző érdeklődéskörű kutatók és gyakorló (pedagógusok) veszik hasznát, de a „laikusoknak” is sok újat mond.

A színes mellékletek még vonzóbbá és teljesebbé teszik a kötetet.

322_2.jpg

Czékus Géza


 

 

Módszertani Közlöny 2015/1 (pp. 284-286)

Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar
Szabadka