Hitelesíti-e belső énünket a külső én? - A 21. század egyénképének rétegződése
Sajtóviszhang
2016.04.13.

Létünk konferencia 2015.

Hitelesíti-e belső énünket a külső én? A 21. század egyénképének rétegződése

 

„Mikor a belső ént nem hitelesíti a külső, mert nincs földrajzi kötődése, nincs térbeli közösségi megerősítése, elvész az értékmező, melyben az egyén tagja lehet a globális társadalomnak.”

Fukuyama

A Létünk 2015 tavaszán megtartott internetes konferencia összegző kulcsszava a digitális kor. Három fő aspektusból nyílik a róla szóló tudományos diskurzus: Bánság művelődéstörténetének elméleti és történeti kutatása klasszikus és digitális módszerekkel, jelenünk és jövőnk oktatási és neveléstudományi kérdései a digitális korban a tanár és a tanuló szempontjából, valamint az olvasáskultúra és irodalom létformái a kibertérben.

321_2.jpg
A Létünk 2015/4-es számának fedőlapja

Ha a konferencia közel húsz résztvevőjének gondolatmetszetét szeretnénk összegezni, akkor a digitális kor és a 21. század egyénképe köré csoportosul. A digitális kort a képernyős kultúra dominanciája, az evolúciós időhiány, a minőség drasztikus mélyrepülése, a technokid, az eye-tracking, a digitális gyermekkor – digitális módszertan – digitális pedagógus, az IKT-eszközök, a web2, az e-learning, az online oktatás, az elektronikus tananyag, a netnemzedék, a digitális kompetencia, a digitális olvasás és értelmezése, az olvasási tendenciák a technika világában, a digitális élettér, az innovációdömping, a Z-generáció, a digitális szakadék, az online kutatás határozzák meg. Míg a 21. század egyénképének kulcsszavai az egyik pólus felé való eltolódásról adnak képet: az azonnaliságról, a kommunikációs vákuumról, a renitens fiatalokról, az értékválságról, a szerepcserékről, a siettetett gyermekről, a gyermekkor nélküli gyermekről, a családok meggyöngüléséről, a negatív példákról, a személytelenségről, a globális elmagányosodásról, a felszínes hazug kapcsolatokról, a koncentráló képesség csökkenéséről, az érzelmi elsivárosodásról.

A kommunikációs vákumban minimális az információ a másikról, s ezzel arányosan csökken a bizalom, a bizalom csökkenésével ellehetetlenül a kooperáció, e nélkül pedig lehetetlen a boldogság. Seneka 114. levele után szabadon: „Amilyen a stílus, olyan az élet” gazdag egyedül is lehetsz, a boldogsághoz két ember kell. A tanulmányok nyitottságát a kérdéssorozatok jelzik, melyek alaptényekre kérdeznek rá időkeret nélkül: „Mitől változnak meg viszonyaink, szerepeink, identitásunk? Vajon alkalmazkodóképességünk, toleranciaszintünk bizonyul kevésnek a digitális korban, vagy olyan értékváltságnak vagyunk tanúi, mely súlyosabbnak, kiterjedtebbnek bizonyul minden korábbi válságnál? Identitásválságaink egyik összetevője az alkalmazkodási képtelenségből származna? Az erkölcsi lecsúszás lehetőségét jelentheti a közösségektől való elszeparálódás, jelen van az egyén készségének, képesség kialakulásának, fejlesztésének veszélyeztetettsége, s gondoskodni kell a Modern nagyszabású eredményeinek újrahasznosításáról. A folyamatos vizuális ingerek, a könnyen elérhető erőszakos és pornográf tartalmak világában felnövő technokid gyermekek milyen észlelési sajátosságokkal rendelkezhetnek? Bertók Rózsa és Bécsi Zsófia kérdőíves felmérést folytattak az alábbi idézet keletkezésének idejéről: „Nem táplálok többé semmiféle reményt országunk jövőjét illetően, ha holnap a mai fiatalság kerül hatalomra, mert ez a fiatalság kibírhatatlan, nem ismer mértéket, egyszerűen rettenetes”. A teljes hallgatóságot és a felmérés résztvevőit megdöbbentették azzal a ténnyel, hogy a mai kort tükröző gondolatok Hésziodosztól, az időszámításunk előtti időből származik. Azóta nem történt volna lényegi változás?

A Létünk 2015/4 számában teljes terjedelmében olvasható az internetes konferencia, melynek keretében kultuszkutatási hiánypótlásra is sor kerül. A 21. század elején még továbbra is várat magára Bánát szellemi és tárgyi értékeinek, művelődéstörténeti értékeinek átfogó feltérképezése. A térség irányításának egyik központjával Nagybecskerekkel megelégszenek a kutatók, de a másik jelentősebb központját, Temesvár szerepét teljesen mellőzik – jegyzi meg Németh Ferenc, aki a Bánát Enciklopédiájának szerkesztésén és kiadásán munkálkodik. Szilágyi Mária tapasztalatai alapján a digitalizáció segíti a jelzett kutatási folyamatot, mely révén könnyen kutathatóvá válik Bánság újratelepítésének, falurendszerének, szerkezetének kialakulása és átalakulása az 1718-as évektől. A Rákóczi-vonat Vajdaságon történő áthaladásának kultuszépítő gesztusával is gazdagodhat egyéni kultúrkincsünk. Fehér Viktor egyéni adatközlőket szólaltatott meg e témában. További tapasztalatokról is olvashatunk, mint például az irodalomtörténeti kutatás a világháló segítségével, a megszólaltatás mint versértelmezési lehetőség, megszólaltatás variációi, Byron kutatás a kibertérben, művészeti világok, zentai kisperiodikák 1945 – 1992, magyar-magyar szótárprogram, Balázs Lajos professzor újabb könyvéről, mely a csíkszentdomokosi sorsfordulások rítusait teszi élővé közösségi térben, valamint a kötet záró tanulmánya a tanítóképzés 9 helyszíne Szabadkán Czékus Géza tollából.

Máté Emese

Forrás: Hét Nap