Gruber Enikő és Roginer Oszkár tanulmányaival bővült a Létünk Könyvek sorozata
Sajtóviszhang
2016.02.03.

A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete kiadásában látott napvilágot a 2014-ben indult Létünk Könyvek sorozat harmadik és negyedik kötete. Két fiatal kutató, doktorjelölt, a folyóirat állandó munkatársai kaptak lehetőséget, hogy kutatásaikat önálló kötetben is bemutathassák.

Gruber Enikő Történelem, kultúra, szellem című könyve művelődéstörténeti tanulmányokat tartalmaz. A szerző több évszázadot átívelő délvidéki kultúraalapító törekvéseket, történelemalkotó eseményeket vizsgál; a titeli prépostság történetétől a Pionírújság magyarságképéig terjed érdeklődése. A Ferenc-csatorna ásásának történetét, Kempelen Farkas térségünkben kifejtett munkásságát, 19. és 20. század eleji Bács-Bodrog vármegyei útleírásokat mutat be, feltárja a Budavári Palota előtt álló, Róna József alkotását jelentő, a zentaiak által állíttatott Savoyai-szobor keletkezéstörténetét. A kötet recenzensei dr. Ispánovics Csapó Julianna, dr. Rajsli Ilona és dr. Szilágyi Mária voltak. Szilágyi Mária szerint „Gruber Enikő hiteles források segítségével, mégis érdekes részletekkel megtűzdelve írja történeteit, amelyek tudományosak, történelmi kútfőkre támaszkodnak, de ugyanakkor szórakoztatóak is, és ez a kettősség a könyv legnagyobb erénye.”

314_2.jpg
Gruber Enikő – Történelem, kultúra, szellem

A város mint (ellen)érv  

Roginer Oszkár A város mint (ellen)érv című kötetének recenzensei dr. A. Sajti Enikő, dr. Hózsa Éva és dr. Toldi Éva. A szerző Újvidék városnak az 1960-as, az 1970-es és az 1980-as években a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalomban való megjelenését értelmezi Tolnai Ottó, Domonkos István, Ladik Katalin, Sziveri János és Végel László művein keresztül. Miként előszavában mondja: „Célja megmagyarázni az esztétikai és társadalom-politikai reprezentációs mechanizmusokat, valamint körvonalazni azokat a módosulásokat, amelyek elvezettek addig a narratív ficamig, amely egy performatív aktus enunciációja által végül egy önálló és hibridizált szubjektumban mutatkozott meg, majd leválasztotta őt az előző, más központokból meghatározott hegemonisztikus hatalmi struktúrák vonatkozásairól is.”

 

Recenzense, A. Sajti Enikő véleménye szerint „nem hagyományos irodalomtörténetről van szó, amit a szerző nyíltan felvállal, hanem eme öt emblematikus szerző város tereihez kötődő személyes kapcsolatának, az utcákkal, terekkel, hidakkal, intézményekkel és épületekkel való viszonyának bemutatásáról”.

Mindkét kötetet dr. Novák Anikó szerkesztette. A sorozatszerkesztő: dr. Bence Erika.

  [caption id="attachment_8616" align="aligncenter" width="248"]a város mint ellenérvRoginer Oszkár - A város mint (ellen)érv[/caption]  

b.

 

[button link="http://www.magyarszo.com/hu/2962/kultura_irodalom/140451/T%C3%B6rt%C3%A9nelem-kult%C3%BAra-szellem.htm#" text="FORRÁS" title="FORRÁS" target="_blank"]

[/vc_column][/vc_row]