A digitális kor vívmányai a tudományos kutatásban
Sajtóviszhang
2015.11.15.

Interjú

A Létünk társadalomtudományi folyóirat 2012-ben újraindított konferenciasorozatának 2015. évi rendezvényére október 30-án és 31-én került sor Digitális kor – „cyber nemzedékek” – oktatási és neveléstudományi kérdések címmel.

308_2.jpgA Létünk és kiadója, a Forum Könyvkiadó Intézet mellett a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, valamint a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete mint tudományosan regisztrált intézmények voltak a szervezői, és érdekessége, hogy a hagyományos tanácskozás megszokott rendje helyett kizárólag az interneten lehetett követni, szekciói virtuálisak voltak. Dr. Bence Erikát, a folyóirat főszerkesztőjét és a konferencia szervezőjét kérdeztük az idei programról.  

* Mit takar a nálunk még szokatlan „internetes” konferencia?  

— Jómagam 2011-ben találkoztam először vele. Az Orosz Oktatási és Tudományügyi Minisztérium által támogatott és a tambovi G. R. Derzsavin Állami Egyetem Közgazdasági Kara Elméleti és Alkalmazott Szociológia Tanszéke által szervezett IV. Internetkonferencián vettem részt „virtuális” előadással. A konferencia nyelve az orosz és az angol volt. Később még két alkalommal prezentáltuk kutatási eredményeinket kollégáimmal ezen a nemzetközi konferencián. A hagyományos tanácskozás mellett fenntartott virtuális szekció bejáródott forma volt a Sapientia EMTE csíkszeredai Műszaki és Humán Tudományok Karán is, mígnem 2013-ban ez a kar is angol nyelvű internetes konferenciát szervezett a hagyományos helyett. Ezen is részt vettünk többen is az Újvidéki Egyetem karairól. A Létünk előtt tehát már ott állt a bejáródott módszer, amikor 2013-ban tudományos tanácskozása keretében megnyitotta virtuális szekcióját is. Az ilyen jellegű diskurzus lényege, hogy a szervező internetes felületről gondoskodik. Később ezen előadások is megjelennek nyomtatott vagy elektronikus formában, mivel a konferencia-részvétel akkor nyeri el „elszámolható” létjogosultságát, ha teljes egészében nyomtatásban is napvilágot lát. Az ilyen tanácskozások előnye, hogy nincsenek szűk időkorlátjai, térbeli akadályai, tehát a világ bármely pontján élő tudósok és kutatók is részt vehetnek rajtuk anélkül, hogy több ezer kilométert utaznának. Hátrányuk az interaktív kommunikáció hiánya, noha velem pl. májusban megtörtént, hogy előre nem látott okok miatt lemaradtam a repülőgépről, nem tudtam megjelenni a megbeszélt időpontban a marosvásárhelyi nemzetközi tanácskozáson, de a szervezők nem mondták le az előadásomat, hanem bekapcsoltak Skype-on, s otthonról, az íróasztalomnál ülve tartottam meg. Még a prezentációt is le bírtam vetíteni. Azt szerettem volna ezzel elmondani, hogy valójában minden akadály és hátrány leküzdhető az elektronika vívmányai révén. Nem véletlen, hogy a digitális kultúra világa és lehetőségei a Létünk idei konferenciájának témája. Nem szeretném persze azt sem elhallgatni, hogy jelen világunkban, amikor az anyagi támogatás a manipuláció és a hatalmi nyomásgyakorlás egyik alaptényezője, a Létünk számára is minden évben nagy gondot okoz a hagyományos rendezvény megtartásához szükséges anyagi eszközök előteremtése. Az általam szervezett elmúlt három konferencia előkészületei során is megtörtént — és ezt soha nem mondtam/mondtuk el a részvevőknek, sőt, most beszélek róla először nyilvánosan —, hogy nem volt mindenre elég pénzünk, ezért néhány kollégám és a barátom jóindulatától, segítségétől is függött, hogy végül minden zökkenőmentes lett. Volt, aki saját költségén ment el Belgrádba, a repülőtérre, hogy Újvidékre szállítsa a külföldi előadót, más lemondott a fellépési díjáról a konferencia javára, aztán volt, aki maga fizette a szállodai elhelyezését, és voltak, akik a szó legnemesebb és -egyszerűbb értelmében pénzzel támogatták a tanácskozást anélkül, hogy ezt valaha is nyilvánosságra hozták volna. Sajnos az idén sem látszott anyagi értelemben teljesen kivitelezhetőnek egy hagyományos tanácskozás, ezért döntöttünk a szervezőbizottsággal az internetes konferencia megtartása mellett.  

* Az idei konferencia a mai digitális világunk jelenségeit vizsgálja. Kik jelentkeztek?  

— Ezúttal elsősorban az informatikusok és a neveléstudomány szakértőinek diskurzusára számítottunk, amikor meghirdettük a Digitális kor — „cyber nemzedékek” — oktatási és neveléstudományi kérdések című tanácskozásunkat. A Létünköt azonban már úgy ismerik a tudományos és a kulturális közéletben, hogy a lehető legnagyobb szabadságot nyújtja a diszciplináris átjárások, kulturális átfedések terén, ezért már nem is igen kellett hangsúlyoznunk, egyértelmű volt, hogy a részvétel nyelve bármely nyelv lehet, és nincsenek korlátjai a számba vehető tudományágaknak sem. A konferenciára természetesen angol és magyar nyelvű rezümék érkeztek különféle humán és reál tudományi területekről a testnevelés kutatásának alkalmazott eljárásaitól a műszaki tudományokon át az irodalomtudományig. A legtöbben persze a neveléstudomány kutatói. Huszonkét szerző tizenkilenc tanulmánnyal és egy poszterrel jelentkezett a konferenciánkra. A többség a neveléstudomány kérdéseinek kutatója. Természetesen leginkább fiatal kutatók vesznek részt a diskurzusban. A huszonkét jelentkező közül tizenhatan e korosztály képviselői: doktoranduszok, kutatói műhelyek tagjai. Szegedről, Pécsről, Veszprémből, Ceglédről, Komáromból, Grazból, Zentáról, Szabadkáról és Újvidékről jelentkeztek. Mint a Létünk szerkesztője nagyon-nagyon kellemesen érintett, hogy nemcsak — és többnyire nem — a folyóirat állandó munkatársai reagáltak a felhívásra, hanem olyan, a kérdésben és a tudományterületen jártas fiatalok is, akik olvasták a konferenciafelhívást, és bizalommal voltak a szervezés iránt, noha még sohasem publikáltak a folyóiratban, de még kapcsolati szinten sem érintkeztek a szerkesztőséggel. Sokkal fontosabb ez az önkéntesség, az informalitás, mint egy irányított műhely vagy társaság bármilyen fellépése.  

* Hol jelennek meg a tanulmányok?  

— Először a konferencia hivatalos napjain, október 30-án és 31-én a Létünk honlapján, majd a Létünkben, a lap oldalain és — a pályázati támogatottság függvényében — a CD-ROM-mellékletében, miként a korábbi években is. Utóbbi egyenértékű és éppúgy elszámolható, mint a hagyományos nyomtatott konferenciakötet. (Az Újvidéki Rádió Metszetekcímű műsorában elhangzott interjú írott változata. A műsort Madár Anikó szerkesztette.)  

PINTÉR Andrea

Forrás: Hét Nap