A Létünk tegnap, ma és holnap
Sajtóviszhang
2013.06.03.

MAGYAR SZÓ

Negyvenéves lett a Létünk folyóirat 2011-be

Jubileumi kiadványa rámutatott az útra, melyet bejárt ennyi idő alatt a társadalom, a tudomány és a kultúra körében. Ami viszont állandó: az a sokszínűsége. A Létünk első idei száma is ezt a jellegzetességet hordozza magán. Tudományos, színvonalas és nem mellékesen: érdekes.  

Az év első számából kiemelném Horváth. H. Attila Két sporttörténeti fotó elemzése című tanulmányát. Különleges és olvasmányos munkája a szurkoló és a játékos szerepcseréjét elemzi. Két fotó ikonográfiai elemzésével foglalkozik. Közben pedig olyan nevek merülnek fel, mint Deák Bamba, Puskás Öcsi, Lakat Károly, és olyan csapatnevek, mint Újpest, Ferencváros. A futball kedvelőit biztosan felcsigázzák ezek a nevek, de a saját tapasztalatom bizonyítja, nemcsak őket. Ezek a nevek a kultúránk részévé váltak. Sorsuk, tehetségük, történelmük a múltunk része, ők magyarok, a büszkeségeink, akik kiemelkedtek és bizonyítottak, ezzel pedig nemzetünknek is elismerést hoztak a világ szemében. Jó olvasni a tanulmányt. Érdekes megvilágításba kerülnek a fotó szereplői. Szurkolóként a nézőtéren vagy a kispadon nyilvánulnak meg. Ez a „más” szerep megfigyelése még közelebb hozza hozzánk ezeket a nagy neveket. Emberibbé teszi őket az izgulás, a szurkolás közbeni magatartásuk. Pályán kívül vannak azok, akiknek lételeme a pályán való szereplés. A kép részletes elemzése, a képen szereplők ruházata, a fotós által rögzített mozdulat, az arckifejezések, a környezet sokat elárul a korról is, a társadalomról. Ezek a sportolók nagyot alkottak akkor, amikor is jobban meg kellett felelni a politikai vezetésnek, mint magának a sportnak, klubnak, szurkolóknak, önmaguknak.  

Csorba Béla „Csábító formák” − titkos jelentések című tanulmánya időben ugyanazt a kort, korszakot, a kommunista rendszert idézi, csak térben kissé délebbre. Dokumentumokat vizsgál és tár az olvasó elé a tanulmány írója. A hatalmi rend ideológiája nem fért meg a vallással, annak semmilyen megnyilvánulásával. Szervezetek figyelték, vizsgálták az egyház és az ifjúság kapcsolatát. Atheistának kellett lenni, erre jól emlékszünk sokan. Az állam hatására, ráhatására a vallást, annak megjelenési formáit (legyen az egy nyakláncon függő kereszt) ki kellett zárni az emberek életéből vagy legalábbis titkolni. Felmondás, börtön fenyegette az egyház berkeiben vigaszt keresőket és a lelki vigaszt nyújtó lelkészeket. Csorba Béla által közzétett iratok nevetséges, elszomorító, felháborító, egyszóval groteszk hangulatot árasztanak, és kétségtelenül felidézik a kort, melyből származnak.  

Farkas Szilárd Søren Kierkegaard, a dán filozófus egyik értelmezőjének Tavaszy Sándornak két tanulmányát elemzi behatóan. Az összehasonlítás eredményeképpen az eltéréseket emeli ki.  

A Perspektíva rovatban jelent meg Navracsics Judit angol nyelvű írása, mely a gyermekkori két- és többnyelvűség kérdését tárgyalja. Aktuális és mindig is az lesz ez a téma. Előnyös- vagy hátrányos-e az egyszerre több nyelv elsajátítása? Ez a kérdés már régóta foglakoztatja a tudósokat. Recept vagy szabály nem született rá, csak tapasztalatokkal bizonyítható egyik vagy másik álláspont. Máté Emese a Waldorf-iskola már jól ismert nézeteit járja körül. A gyermek érettségének megfelelő kihívásokkal segíteni annak önépítkezését. Engi Georgina a szabadkai Népszínház Magyra Társulatának az előző évadban színre vitt előadásait elemzi – a közönség („a legmérvadóbb kritikus”) véleményét véve alapul.  

Pechán József-reprodukciók illusztrálják a folyóiratot. Természetesen nem maradhat el mellőlük a képeket, fotókat, vázlatokat szakértelemmel elemző, bemutató művelődéstörténész, Németh Ferenc tanulmánya sem. A női test ábrázolásának erkölcsi aspektusai Pechán József (1875−1922) fotó- és képzőművészetében c. munka egy olyan művészről készít összefoglalót, aki a 21. században kerül a méltó helyére a képzőművészetben. A mű érdekessége, hogy a remek aktfestő válságait, erkölcsi dilemmáit is ábrázolja. Alkotni, aktot alkotni, bármilyen jót, abban a korban, itt – pontosabban Verbászon – nagy kihívást és kitartást jelentett. A remek alkotások és Németh Ferenc írásának összhangja elénk tárja azt a művészi próbálkozást, igyekezetet, útkeresést, ami talán még jobbá, kiforrottabbá, érettebbé teszi a Pechán-alkotásokat.  

A könyvszemle újabb alkotásokat kínál az olvasóknak: Elena Lavinia Dumitru: Annali; Törteli Teleki Márta Silling Istán Barangolások Nyugat-Bácskában című művét mutatja be.  

A magyar tudomány napja alkalmából megjelent tanulmányok pedig érdekes megközelítésben tárják elénk térségünket. Cvetanović Martin Milleker Bódognak, a bánáti polihisztornak az útját kutatja. László Dóra a történelmi Magyarországtól a Vajdaságig terjedő történelmi, társadalmi változásokat kutatja, a magyarság változó sorsáról számol be. Romoda Renáta az arany útját kutatja az interdiszciplináris utakon, és jut el Az arany emberig, a Dunáig és a régiónkba.  

A kutatások, az összevetések, az elemzések, a bemutatások akár képzőművészet, akár filozófia, akár irodalom vagy történelem, akár multikulturális, akár csak egy régión belüli témát dolgoz fel, szemléletmódjukban eredetiek, aktuálisak és érdekesek.  

(Az írás Kilátó mellékletünkben jelent meg.)