Kényszerű nevetés, kultuszok, identitáskérdések
Sajtóviszhang
2013.07.01.

MAGYAR SZÓ

Létünk 2013/3.

A Létünk folyóirat idei második száma is a társadalom, a tudomány és a kultúra köréből tár olvasói elé színvonalas és – nem mellékesen – érdekes írásokat.

A folyóiratot mindig is a sokszínűség jellemezte, s e „jó szokását” ebben a számban is megtartotta.

Amint az olvasó fellapozza e számot, azonnal egy izgalmas témával kerül szembe. Már az első tanulmány vidámságot hoz, hisz Véry Dalma Dialógusban a nevetéssel (A nevetés és James Joyce Ulyssesének „Aiolosz”-fejezete) című munkája a nevetéssel foglalkozik. Tudományosan, de az érdeklődő olvasó számára is élvezhetően vizsgálja a nem szituációhoz illő, kényszeres nevetés jelenségét: milyen indokok kellenek ahhoz, hogy a meg nem értett dolgokat komikusan, nevetésben kitörve reagáljuk le? E kérdéskört már több tudós is kutatta. James Joyce ezeket a nem megszokott helyzeteket, illetve a másként gondolkodás lehetőségét kihasználva alkotta meg Ulyssesét. A regény „Aiolosz” fejezete nyit olvasója számára olyan értelmezési lehetőségeket, amelyek nevetés útján a meg nem értéstől a máshogy értés lehetőségének elfogadásáig vezetnek. A kutatás még korántsem ért véget e témában, s az érdeklődőket még várja egy hasonlóan izgalmas, újabb munka: a tanulmány folytatását a folyóirat következő számában olvashatjuk.   Németh Ferenc Dr. Klein Mór, a nagybecskereki zsidó hitélet megújítója című írása betekintést enged a délvidéki zsidók történelmébe. A nagybecskereki rabbi kiváló hitszónok, vallásbölcsész és több lap, folyóirat munkatársa volt. Nevéhez fűződik a becskereki zsinagóga építése. A tanulmányból megismerhetjük családját, hogyan kerültek Becskerekre, miképpen zajlott ünnepélyes beiktatása, illetve hogyan sikerült kiharcolni, megvalósítani a tervet, felépíttetni a város új zsinagógáját.   Németh Ferenc fordításában olvashatjuk Draginja Ramadanski Nosce te ipsam (Az emlékkönyv poétikája) című tanulmányát is a folyóiratban. Draginja Ramadanski a zenta-felsőhegyi Tóth Erzsébet 1941-től 1956-ig íródott emlékkönyvének jelentéseivel foglalkozik.   Tamás Ágnes Torzrajzok a Balkán-háborúkról című munkájában azt kutatja, hogy a vicclapok hogyan viszonyultak a balkáni háborúk eseményeihez, illetve a korabeli politikához. Elemzi a karikatúrák megjelenítette szimbólumokat.   Az Örökség rovatban Silling István, ahogyan már tanulmányának címe is mutatja – A Szűz Mária-kultusz egyik formája: köztéri Immaculata-emlékek a Bácskában – azt vizsgálja, hol, milyen helyeken jelennek meg Szűzanya-szobrok a Bácskában. Szilágyi Mária pedig A bánáti parasztház utcai homlokzata Magyarcsernye példáján című tanulmányában végez kimerítő architekturális kutatást.   A Műhely rovatban olvashatjuk Katona Edit érdekfeszítő tanulmányát (Nyelvbe zárt identitás) arról, milyen összefüggésrendszer alakult ki az identitás és nyelviség között a kilencvenes években Magyarországra költözött írók szövegeiben.   Meddig tart a színház? Posztdráma a Bikini Köztársaságban cím alatt vizsgálja Oláh Tamás, „meddig tart a színház”, mely pillanatban szűnnek meg a határok színész és néző között. Elemzi a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Bikini-demokrácia című, 2012. április 23-án bemutatott előadását.   Horváth Futó Hargita A Keglovics utcai történetek továbbíródásai című tanulmánya Gion Nándor visszatérő, szülőhelyéhez, Szenttamáshoz köthető helyszíneit veszi számba. Azonosítja azt az utcát, amely modellként szolgált a művekben közös helyszínként fellelhető Keglovics utca fikciójához. Ez feltehetően az a lokáció, ahol született és élt az író.   Horváth Futó Hargita Lokális kontextus, elbeszélői szerepkörök és a szövegek átjárhatósága Gion Nándor opusában című kötetéről a Szemle rovatban olvashatunk értékelést (Bence Erika Gion Nándor opusa: a „folyamatosan történő esemény”). A rovat más alkotásokat is prezentál: Roginer Oszkár Hartmut Kaelble könyvét, Lengyel László pedig Korhecz Papp Zsuzsanna: Stettner Sebestyén budai festőművészről írt könyvét mutatja be. Bene Adrián A művészet mint szöveg című munkájában olvashatunk arról, hogy a szöveg egyre inkább metaforikus kifejezéssé vált. Hózsa Éva annak apropójaként, hogy 2012 Csáth-év volt, tájékoztat a hozzá fűződő eseményekről Csáth-ügyek Palicson (Egy szimpózium továbbgondolása) című munkájában. Móra Regina az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének idei közgyűléséről, a VI. Közoktatási Konferenciáról szól Élményszerű tanítás, tanulás című írásában.   Akár irodalomról, festészetről, történelemről vagy más társadalomtudományról, kultúráról legyen is szó, a tanulmányok, kutatások, elemzések és összevetések izgalmasak, érdekesek és aktuálisak minden témakörből.   (Az írás Kilátó mellékletünkben jelent meg.)

 

Romoda Renáta