Úttörők, kultuszok, újdonságok
Sajtóviszhang
2013.10.07.

MAGYAR SZÓ

A Létünk folyóirat 2013/3-as számáról

A Létünk folyóirat idei harmadik száma huszonegy változatos tematikájú írást tartalmaz a társadalom, a tudomány és a kultúra témaköréből, melyek izgalmas és hasznos olvasmánynak bizonyulhatnak, s sokszínűségükkel széles olvasóréteg érdeklődését kielégíthetik.

Az Elmélet–történet–kísérlet című fejezet a Kiss Ernő-Kiss Ferenc szerzőpáros tollából származó A termodinamika előfutára a közgazdaságtanban – Kosta Stojanović című tanulmányt foglalja magában. Az írás figyelemfelkeltő és hiánypótló jellegű: Kosta Stojanović matematikus, fizikus és közgazdász munkásságának néhány vonását mutatja be, akinek érdemeit – a szerzők véleménye szerint – nem méltatja eléggé a szerb társadalom.  

 

Az Emlékezet című rész Weöres Sándor életművét állítja a középpontba, születésének századik évfordulója kapcsán: Boros Oszkár Zenei hagyomány és költői nyelv című dolgozatában a Valse triste című verset elemzi, elsősorban a mű ritmikai felépítését véve górcső alá, míg Novák Anikó a Petőfi Irodalmi Múzeum A megmozdult szótár – Weöres Sándor 100 éves című kiállítása és a Weöres-recepció összehasonlító értelmezését végzi el Játékos Weöres-olvasatok című írásában.  

 

Mészáros Zoltán Egy viharos évszázad közepén című tanulmányának e számban helyet kapó első részében az ország második világháború utáni bel- és külpolitikai helyzetét elemzi, Lovra Éva pedig ugyanezen időszak szabadkai városrendezési és építészeti sajátságait vizsgálja, a tájékozódást korabeli térképekkel és vázlatokkal segítve a Perspektíva című fejezetben.  

 

Az Örökség című szakasz Balázs Lajos írásával kezdődik, aki a keresztény gabonakultusz jelenségét járja körül többféle nézőpontból, csíkszentdomokosi adatközlőket is megszólaltatva Hiedelem és kultusz – Jézus képe a búzaszemen című szövegében, míg Rajsli Ilona a kórógyi esküszövegek komplex tanulmányozását végzi el.  

 

A Műhelyben Véry Dalma Dialógusban a nevetéssel című tanulmányának második részét olvashatjuk, a Szemlében pedig kilenc ugyancsak figyelemkeltő írást találunk, melyek a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatnak be, valamint három olyat, melyek konferenciákról számolnak be. Bene Annamária Géczi János könyvét ismerteti, melyben a szerző a rózsával mint jelképpel foglalkozik, Bence Erika pedig a néhány oldallal korábban publikáló Balázs Lajos Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából című művéről ír. Barcsi Tamás Balogh László Levente Az erőszak kritikája című kötetét járja körül, melynek elsődleges témája a totalitarizmus vizsgálata, s hasznos olvasmány lehet a filozófia, a politika- és a történettudomány iránt érdeklődőknek, Törteli Telek Mária pedig egy nyelvészeti témájú kiadványt, Pásztor Kicsi Mária doktori disszertációjának anyagát mutatja be. Draginja Ramadanski egy nemzetközi konferencia eredményeit ismerteti, melyen oroszországi, ukrajnai, fehéroroszországi, romániai és szerbiai kutatók mutatkoztak be (az írást a folyóirat Németh Ferenc fordításában közli), s Gruber Enikő is konferenciaanyagról számol be, mégpedig az Egyén és közösség című kötet kulturális antropológiai, néprajzi és művészettörténeti tanulmányairól. Móra Regina és Demarcsek L. Tamás pedagógiai, nevelésfilozófiai témájú kiadványokról szólnak, melyek Karikó Sándor nevéhez köthetők, s a könyvismertetők sorát Roginer Oszkár írása zárja, aki Csányi Vilmos etológus A kutyák szőrös gyerekek című művére hívja fel az olvasók figyelmét.  

 

A soron következő három szöveg egy-egy konferenciáról tesz jelentést: Tapodi Zsuzsa a csíkszeredai Kulturális identitás és alteritás az időben című tanácskozásról, Németh Ferenc a resicai Bánát – történelem és multikulturalitás című értekezletről, Lábadi Lénárd pedig a XVI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciáról tájékoztat, míg a kötet utolsó írása egy felhívás Bence Erika tollából az október 26-án megtartandó Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban című tanácskozáson való részvételre.  

 

(Az írás Kilátó mellékletünkben jelent meg.)  

Szollár Anna