A Létünk 2013/3-as száma
Sajtóviszhang
2013.10.16.

VMMI

A társadalom, tudomány és kultúra köréből ismét sokrétű tájékoztatást kapunk a Létünk folyóirat idei harmadik számából.

A folyóirat hagyományához híven tág teret biztosít a természet- és társadalomtudományi írások, kutatások és eredmények bemutatására.

 

A folyóirat sokszínűsége már az első tanulmányból kitűnik. Kiss Ernő és Kiss Ferenc A termodinamika előfutára a közgazdaságban – Kosta Stojanović című tanulmánya azonnal rámutat a Létünk széleskörű tudományos érdeklődésére. Weöres Sándor születésének centenáriumi évét ünnepelve Boros Oszkár Zenei hagyomány és költői nyelv (Weöres Sándor: Valse triste) és Novák Anikó Játékos Weöres-olvasatok című munkáikban foglalkoznak a költő opusával, kapcsolatot teremtve a zene, a muzeológia, illetve kultuszkutatás és költészet között. Új személeletet, értelmezést és olvasatot hoznak be a korábbi Weöres kutatások mellé, újraértelmezve a költői opust.

 

A Novák Anikó írásához illesztett, Zámbó Illés (1939-2009) által készített, Weöres-felvétel metszete látható a fedőlapon is, mely arról árúlkodik, hogy e szám egyik központosított motívuma a weöresi líra, illetve újabb aspektusainak feltárása.

 

A Perspektíva rovat két érdekes vajdasági (regionális) térségi munkát közöl. Mészáros Zoltán Egy viharos évszázad közepén (I.) című munkája a második világháborút követő időszakot tárja olvasói elé. Vizsgálódása arra terjed ki, miként alakították tovább az európai és jugoszláviai folyamatok impulzusai azt a struktúrát, amiben az észak-bácskai lakosság élt.

 

Lovra Éva Az 1950-es évek városépítészete és architektúrája Szabadkán (Az első rendezési terv a II. világháború után és más korai építkezések) című tanulmánya, ahogyan címe is jól tükrözi, Szabadka városrendezésével és építkezésével foglalkozik. Vizsgálódása kiterjed a városrendezés szabályozási tervének kidolgozási folyamatától kezdődően a tervek realizációjáig, s az urbanizációs folyamatok szemléltetésére is, amelyekkel a város a világháborút követően elindulhatott a fejlődés, a modernizáció útján. Két igen izgalmas témát vet fel az Örökség rovat. Balázs Lajos a csíkszentdomonkosi gabonakultusz eredetét elemzi és értelmezi a Hiedelem és kultusz (Jézus képe a búzaszemen) című tanulmányában. A szerző azt kutatja, milyen hiedelmvilág épül a búza köré, - a kultúrnövény iránt tanúsított gondoskodás és kitüntetett figyelem tekintetében - rámutatva a magyar kultúra sokszínűségére.

 

Rajsli Ilona pedig a kórógyi jeyzőkönyvek kéziratos anyagában fellelhető esküszöveg-mintákat elemzi és értelmezi (Esküszövegek Kórógyról). Ezek a XIX. századi szövegek rámutatnak a tájegység sajátos nyelvi emlékeire, archaikus vonásaik révén nyelvjárás-történeti jelentőségűek, ezen kívül a művelődéstörténet és a néprajz szempontjából is kiemelkedő fontosságú dokumentumok.

 

A Létünk előző száma Véry Dalma Dialógusban a nevetéssel I. (A nevetés és James Joyce Ulyssesének „Aiolosz”-fejezete) című munkájával kezdődött. Ahogyan címe is mutatja, a nevetéssel, a nem szituációhoz illő, kényszeres nevetéssel foglalkozott, aminek folytatása Dialógusban a nevetéssel (II.) címmel e számban található. A dolgozat azt kutatja, mi működteti a nevetésként feltörő kontrollálhatatlan testi reakciót, s ez miként függ össze a beszéddel. Az bizonyos, többet megtudhatunk a nevetésről, s mindezt Joyce Ulyssesének segítségével.

 

A Szemle rovat hatalmas anyaggal rendelkezik ebben a számban. Bene Annamária Géczi János 2011-ben megjelent The Rose and its Symbols in Mediterranean Antiquity monográfiájával foglalkozik Mi mindent jelképez a rózsa? című munkájában. Balázs Lajos Rituális szimbólumok (a székely-magyar jelképkultúra világából) című könyvét Bence Erika ismerteti részeletesen, Titkos kapuk felnyitása cím alatt. Balogh László Levente Az erőszak kritikája című tanulmánykötetéről Barcsi Tamás tájékoztatja az olvasót. Törteli Telek Mártapedig (Pásztor Kicsi Mária A mai vajdasági magyar napi sajtó és elektronikus média informatív szövegeinek szintaktikai, információs és kommunikatív jellemzői kiadványát mutatja be. De sok más érdekes könyvajánló és -értelmező tanulmány kapott még helyet a folyóirat ezen számában. A XVI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciáról, a csíkszeredai imagológiai konferenciáról, a Bánát - történelem és multikulturalitás elnevezésű nemzetközi tudományos tanácskozásról is olvashatunk érdekes és kimerítő élménybeszámolókat, Lábadi Lénárd, Tapodi Zsuzsa és Németh Ferenc tolmácsolásában.

 

Utolsóként Bence Erika – a folyóirat fő- és felelős szerkesztőjének – konferenciára való felhívását olvashatjuk. A folyóirat lehetőséget biztosít a világ különböző területein létrejött kutatói műhelyek, intézetek, iskolák tudományos munkáinak bemutatásához és tapasztalatcseréihez. Ezt viszi tovább a konferencia, ahol, a felkért előadók plenáris és szekció-előadásokat tartanak. Illetve a Létünk honlapján a virtuális szekcióban a témában érdekelt kutatók, tudósok, tanárok és hallgatók is hozzászólhatnak a konferencia főtémájához, de saját kutatásaikat és eredményeiket is bemutathatják. A szóban forgó Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban című tudományos tanácskozásra 2013. október 26-án kerül sor a Forum Ház tanácstermében.