Tanácskozás Újvidéken: Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban
Sajtóviszhang
2013.10.27.

VAJDASÁG MA

Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban címmel rendezett nemzetközi hatókörű tudományos tanácskozást a Létünk folyóirat és a Forum Könyvkiadó Intézet tegnap Újvidéken.

Miként dr. Bence Erika, a Létünk főszerkesztője, a konferencia elnöke utalt rá, a Létünk saját hagyományára reflektálva indította az elmúlt év végén újra konferenciasorozatát, mivel a folyóirat működését kezdetektől fogva meghatározta a konferenciák formájában megvalósuló tudományos diskurzus. Tavaly Társadalomtudományi, kultúratudományi és kulturális antropológiai kutatások a 21. század elején címmel rendezett nemzetközi szintű tudományos tanácskozást, míg idén Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban címmel ún. mentori–doktoranduszi konferencia zajlott szombaton, október 26-án az újvidéki Forum Ház üléstermében. Egy plenáris és tizenkét szekcióelőadás hangzott el, valamint poszterszekció is volt.  

Virág Gábor a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója köszöntőjében a kiadóház két, alkotói szuverenitással rendelkező folyóiratának, a Létünknek és a Hídnak az új kezdeményezések által kiteljesedő, ötletgazdag tevékenységét emelte ki.  

Dr. Bence Erika egyetemi tanár, a Létünk főszerkesztője, a tudomány kultúraalkotó szerepére és a tudásátadás fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntőjében.  

Dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár, az MNT elnöke plenáris előadásában egy szabadkai állami egyetem alapításának vízióját tárta fel, bemutatva a vízió valósággá válásának esélyeit és lehetőségeit.  

Dr. Csányi Erzsébet, az újvidéki Magyar Tanszék tanszékvezető tanára, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium keretei között folyó képzések és ösztöndíjazás, valamint a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia társadalmi jelentőségét és a tudósképzésben betöltött szerepét hangsúlyozta.  

Dr. Lengyel László egyetemi docens, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa az MNT ösztöndíjazási rendszeréről tartott előadást, bemutatva ennek a rendszernek a társadalom szerkezeti átalakulásában (képzési, elhelyezkedési koordináció stb.) betöltött pozitív szerepét. 

Dr. Mészáros Szécsényi Katalin az újvidéki Természettudományi Kar rendes tanára a felsőoktatásban folyó tudományos kutatói műhelyek munkájának lehetőségeire, illetve az eredmények publikációjának buktatóira hívta fel a figyelmet – a természettudományos tematika ellenére igen találó szépirodalmi kontextusban (a Tragédia jeleneteire reflektálva).  

Novák Anikó doktorjelölt (Szegedi Tudományegyetem, BTK) egy, a doktoranduszok körében végzett kutatás eredményeit mutatta be igen találóan A tudományos pálya vonzásában című előadásában.  

Dr. Bertók Rózsa pécsi egyetemi tanár, a Filozófia Tanszék vezetője a tudósképzés terén végzett alkotói–tanári tevékenységének eredményeit mutatta be nagy hatásúan, hiszen a tanácskozáson vele együtt szereplő mentoráltjával, Soós Kinga mesterhallgatóval igen dinamikus és lenyűgöző filozófiai tematikájú előadást tartottak Adam Smith közgazdász és filozófus hatásáról a társadalomban.  

Dr. Hajduné László Zita adjunktus a pécsi Természettudományi Kar Sporttudományi Intézetének a sportolók versenyszorongását feltáró kutatói munkáját prezentálta látványos adatokkal.  

Dr. Horváth H. Attila, a veszprémi Pannon Egyetem tanára, a neveléstudomány szakembere, a példaalkotás, a tanulás motivációinak, módszereinek kérdéseit taglaló elméleteit és kutatásait mutatta be a Lehet-e Puskás példakép a felsőoktatásban? kérdésfeltevésű előadásában.  

Dr. Ispánovics Csapó Julianna a kutatásmódszertan felsőoktatási feladatait és lehetőségeit taglalta tanulmányában.  

Igazán nagyszerű eseménye volt a tanácskozásnak dr. Pósa Mihály egyetemi docens (Orvostudományi Egyetem, Gyógyszerészeti Tanszék) előadása, mivel a természettudomány egy látszólag elvont területére, az epesavionok önszerveződésének kutatási tartományába kalauzolt el bennünket, de ezt annyira szuggesztív, érzékletes, látványos módon tette, hogy kicsit mindannyian (a területen járatlanok is) „értőivé” váltunk a problémának.  

Ugyancsak emlékezetes perceit jelentette a konferenciának a doktoranduszok szereplése, akik értekezésük, disszertációjuk mibenlétébe, a kutatásuk folyamatába nyújtottak betekintést számunkra. Dr. Ivanovity Josip és dr. Horváth Futó Hargita mentoráltja, Törteli Telek Márta magiszter interdiszciplináris (nyelvészeti és pedagógiai) szempontú kutatásait mutatta be Kreatív-produktív gyakorlatok címmel. Utasi Anikó magiszter, aki dr. Hózsa Éva mentorálása mellett készíti doktori disszertációját, Janikovszky Éva opusának képi világát elemezte. Roginer Oszkár, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza a geokulturális identitás szerepét vizsgálta a jugoszláviai magyar irodalomról szóló előadásában (mentora: dr. Thomka Beáta).  

A tanácskozás résztvevői a poszterszekció keretében Szilágyi Mária doktorandusz (az újvidéki Műszaki Tudományok Kara) kutatásaiba pillanthattak be (Magyarcsernye – egy bánáti falu történetének írott és képes forrásai)  

A konferenciával párhuzamosan a Létünk folyóirat honlapján (www.letunk.rs) virtuális szekció is alakult, ahova idegen és magyar nyelven is feltölthették hozzászólásaikat a kutatók. Ez utóbbi anyaga a Létünk negyedik számának CD ROM-mellékleteként jelenik majd meg. Ez a szám tartalmazza majd a szombaton zajlott tanácskozás előadásainak szerkesztett változatát is.  

A tanácskozásra jelent meg a Létünk különszáma, amely a Nyelv – állam – jog című tudományos tanácskozás (Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság és a Magyar Nemzeti Tanács) anyagát tartalmazza.  

Romoda Renáta