Évtizedes igények
Sajtóviszhang
2013.10.28.

MAGYAR SZÓ

Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban címmel tartottak szombaton mentori-doktoranduszi konferenciát a Forum Ház tanácstermében.

A folyóirat és a Forum Könyvkiadó Intézet szervezésében megrendezett előadássorozat keretében tizenhárom értekezés hangzott el.   A Létünk folyóirat a kezdetektől fogva szervezett tudományos tanácskozásokat és kerekasztal-értekezleteket, a tavaly újraindított konferenciasorozattal tehát a saját hagyományát folytatja. Amíg a tavaly ősszel megrendezett tanácskozáson a programbizottság tagjai, az előadók, sőt a moderátorok is tudományos fokozatot elért tanárok és kutatók voltak, az idén doktoranduszok, doktorjelöltek is részt vettek a diskurzusban. Tudományos kérdések ugyanúgy terítékre kerültek, mint irodalmi témák.   Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó igazgatója és dr. Bence Erika, a Létünk folyóirat főszerkesztője, a konferencia elnöke köszöntötte a konferencia előadóit, munkatársait, szervezőit, valamint a közönséget. Ezt követően ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Tudósképzés és kutatás a szabadkai állami egyetemen – víziócímmel tartott plenáris előadást. Mint elmondta, egy évvel ezelőtt felmerült a szabadkai állami egyetem létrehozatalának gondolata, egy olyan egyetemé, amelynek alapítója a szerb állam lenne, és ahol döntően magyarul folyna az oktatás, emellett részben szerb és angol nyelven is. Az új egyetembe a tervek szerint beintegrálódna három már működő intézmény (a szabadkai Műszaki Szakfőiskola, az újvidéki Tudományegyetem Magyar Nyelvű Tanítóképző Kara és a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának zentai képzési központja).  

Az elképzelések szerint a szabadkai állami egyetemre azon hallgatók járnának, akik a mostani intézményekben hallgatói státussal rendelkeznek, valamint azok a diákok, akik jelenleg Magyarországon folytatják a tanulmányaikat. Ami az oktatói erőforrást illeti, számítanak a jelenleg oktató tudósokra, és azokra, akiknek pillanatnyilag nincs oktatói státusuk, valamint a doktoranduszokra. Az egyetem megalapításának ötlete vegyes fogadtatásra talált: Szerbiában 1-2 írás foglalkozott a bejelentéssel, a vajdasági magyar politikum vonatkozásában „egy óvatos biztatás és elég határozott szkepticizmus” volt tapasztalható, Magyarország pedig határozott szellemi és anyagi támogatást ígért. Folyamatban van a szakmai lehetőségek felmérése, valamint a kutatások terén is vizsgálódnak.

 

Hogy miért látja szükségesnek a szabadkai állami egyetem létrehozatalát, dr. Korhecz Tamás a következőket mondta el lapunknak:

– Van számos olyan, évtizedek alatt megfogalmazódott igény a vajdasági magyar közösségen belül, vannak olyan nem kielégített szükségletei ennek a közösségnek, amelyek bizonyíthatók és dokumentálhatók, s amelyeket a jelenlegi felsőoktatási intézményrendszer, beleértve a magyarországi intézményrendszert is, nem tud kielégíteni. Pontosan ezek a megfogalmazódott évtizedes igények késztettek bennünket arra, hogy nagyon komolyan, jól felkészülten kezdjünk el foglalkozni ezzel a témával, azt pedig, hogy ennek ellenére lesz-e és milyen lesz a szabadkai állami egyetem, az még csak körvonalaiban mutatkozott meg.   A tanácskozás első szekciójában dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanár, az újvidéki Magyar Tanszék tanszékvezetője (A vajdasági magyar tudományos utánpótlás arénája), dr. Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa (A hallgatói munka és teljesítmény mérése és ösztönzése az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramjában), dr. Mészáros Szécsényi Katalin, az újvidéki Természettudományi Kar tanára (Új idők – új dalok: doktorok és tudósok) és Novák Anikó doktorjelölt, a szegedi Tudományegyetem doktorandusza (A tudományos életpálya vonzásában) előadását hallhattuk. A második szekcióban dr. Bertók Rózsa, a pécsi Bölcsészkar habilitat egyetemi docense és mentoráltja, Soós Kinga (Az Ethosz Tudományos Egyesület tevékenysége és a jelenlegi hatástörténeti kutatások), dr. Hajdúné László Zita, a pécsi Természettudományi Kar adjunktusa (A versenyszorongás vizsgálata sportolók körében), dr. Horváth H. Attila, a veszprémi Pannon Egyetem Tanárképző Karának habilitat egyetemi docense (Lehet-e eszménykép Puskás a felsőoktatásban?) és dr. Ispánovics Csapó Julianna, az újvidéki Bölcsészkar docense (A kutatásmódszer metodikája) tartott előadást. A harmadik szekcióban dr. Horváth Futó Hargita, az újvidéki Bölcsészkar docense, mentoráltja, Törteli Telek Márta magiszter és dr. Ivanović Josip társmentor (Kreatív-produktív gyakorlatok), dr. Hózsa Éva, az újvidéki Magyar Tanszék és a szabadkai Tanítóképző Kar tanára és mentoráltja, Utasi Anikó magiszter (Janikovszky Éva–Réber László: A gyermekkönyv és illusztrációja), dr. Pósa Mihály, az újvidéki Orvostudományi Kar docense (Az epesavionok és nem ionos felületaktív molekulák vegyes micellái), Roginer Oszkár, a pécsi Tudományegyetem doktoriskolájának doktorandusza (A jugoszláviai magyar irodalom és a geokulturális identitás viszonya az ötvenes években (1951–1961)) értekezését kísérhettük figyelemmel. Mint a tanácskozáson hallhattuk dr. Bence Erikától, az idén bevezettek egy virtuális szekciót is: jelenleg 18 szerző témában való hozzászólása, tudományos cikke olvasható idegen és magyar nyelven a folyóirat honlapján.   A tanácskozáson dr. Németh Ferenc, a szabadkai Tanítóképző Kar docense, dr. Rajsli Ilona, az újvidéki Magyar Tanszék tanára és dr. Pásztor Kicsi Mária, az újvidéki Bölcsészkar docense működtek közre moderátorként. 

H. Zs.