Betekintés a Létünk 2014/1-es számába
Sajtóviszhang
2014.05.17.

A társadalmi, tudományos és kulturális folyóirat 2014/1-es számának négy rovatában tanulmányokat olvashatunk a jog, az irodalomelmélet és -történet, a kutatástörténet, a filozófia, a pedagógia, a történelem és az építészet területeiről. Az ötödik rovatban pedig könyvismertetőket, kritikákat és egy konferenciabeszámolót.

A szóban forgó szám melléklettel jelent meg, melyben a Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és a Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett 2013. évi A magyar tudomány ünnepe a Vajdaságban esszé- és tanulmánypályázat egyetemista kategória díјnyertes munkái kaptak helyet. 

ELMÉLET – TÖRTÉNET – KÍSÉRLET

A környezetszennyezés miatti felelősség című írásában Víg Zoltán és Tamara Gajinov szerzőpáros a jogi végzettséggel nem rendelkezők számára is érthető módon vázolja fel a Környezetvédelmi Törvény és azon jogágak alapelveit és szabályait, amelyek Szerbiában a környezetvédelemre vonatkoznak. Továbbá kitér azokra a problémákra és hiányosságokra, amelyek (nem csak) Szerbiában akadályozzák a környezetszennyezés miatti felelősségre vonás lehetőségét.

EMLÉKEZET

Szilágyi Márton A Petőfi-kutatás állásáról című dolgozatában az elmúlt 150 év Petőfi-kutatásának eredményeit és hiányosságait tekinti át a XX. század második felének kutatásait előtérbe helyezve. Értekezve többek között az 1970-es években indult és máig befejezetlen kritikai kiadás sorozat sorsáról, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkásságáról és a Petőfi-kutatás jövőjéről.

Két Madách-kutató Bánátban című tanulmányában Németh Ferenc Morvay Győző [1863–1938] és Marton Andor [1866–1943] Madách-kutatók munkásságával foglalkozik, ezek mellett betekintést nyújtva az említett tudósok életébe és a bánáti művelődési és tudományos életben betöltött szerepükbe.

A Hamvas-életmű jelentős részében mutatható ki a dán filozófus Søren Kierkegaard hatása.

Farkas Szilárd Válságból válságba – kierkegaard-i lábnyomok Hamvas Béla életművében című dolgozatában krizológiáról, vallás- és korkritikáról és a két életműben felfedezhető hasonló attitűdökről értekezik.

Farkas Szilárd tanulmányába ékelődik be a 48-as és 49-es oldalak közé a 2014/1-es szám színes melléklete, mely ez alkalommal Maurits Ferenc 1971-es Vázlat a Cirkuszhoz című sorozatának öt – rajz, akril és tus technikákkal készült – képét tartalmazza. A fedőlapon a színes mellékletben megjelent harmadik alkotásból láthatunk részletet. Míg a melléklet képei kifogástalan minőségben jelentek meg, a folyóiratban és mellékletben található képanyag jelentős részének minősége hagy maga után kívánnivalót, sok köztük a homályos vagy az elmosódott, ez például a Perspektíva című rovatban megjelent tanulmány esetében helyenként igen bosszantó.

PERSPEKTÍVA: Tudástermelés és -közvetítés egykor és ma

A pedagógiai média terei – tudástermelés és -közvetítés az 1960-as években Magyarországon című tanulmányában Somogyvári Lajos „az 1960 és 1970 közötti képes magyar pedagógiai szaksajtó fotóanyagának feltárására és interpretációjára” vállalkozik. A forrásanyagot interdiszciplináris módszerekkel megközelítő tanulmány – melyben két kép-szekvencia és nyolc kép elemzését olvashatjuk – a szerző disszertációjának egyik fejezete.

MŰHELY:

...Szalmaszálon bukdácsol a sorsunk...” (A vajdasági magyarok és az 1923-as választások) című tanulmányában Csorba Béla az 1923-as választások előzményeit, a választások eseményeit, eredményeit és következményeit követi nyomon, és sajtóvisszhangját mutatja be.

Lovra Éva Szabadka modern várossá válásának folyamataival foglalkozik Modern várossá válás (Városrendezési tendenciák Szabadkán a XIX. század utolsó harmadától a XX. század közepéig)című dolgozatában, feltárva azokat a problémákat és feladatokat, amelyekkel a XIX. század végétől kellett szembenézniük a városfejlesztőknek.

Mészáros Zoltán Egy viharos évszázad közepén (II.) című tanulmányának első része a Létünk2013/3-as számában jelent meg. A második és egyben befejező részben a II. világháború után kialakuló kétpólusú világról, stabilizálódási folyamatokról és a gazdasági fejlődés gyorsulásáról értekezik.

Roginer Oszkár A jugoszláviai magyar irodalom és a geokulturális identitás viszonya az ötvenes években (1951–1961) (II.) című tanulmányának első része a Létünk 2013/4-es számában jelent meg. Ez alkalommal A folyók, a tavak és a tenger, Hegyek, völgyek, szigetek és Régi és új városok az útvonalak mentén kutatva a közösségi indentitás topográfiáját a jugoszláviai magyar irodalomban megjelenő terekben. Folytatás a következő számban.

SZEMLE

Rajsli Ilona Diakrón nyelvi metszetek című nyelvtörténeti tanulmánykötetét, mely Újvidéken jelent meg 2013-ban, Németh Ferenc mutatja be A nyelvi jelek mögött láttatni a megélt lét valóságát című írásában.

Szilágyi Mária Fényben és árnyékban (2013) című kötetét, mely Magyarcsernye építészetének fénykora és hanyatlása alcímmel jelent meg, Rajsli Ilona ismerteti.

Novák Anikó Regényes képzőművészet című írásában Tolnai Ottó 2013-ban megjelent képzőművészeti írásokat tartalmazó Kalapdoboz című könyvéről olvashatunk kis emlékeztetővel a szerző korábban megjelent ilyen jellegű köteteire.

A Bertók Rózsa és Barcsi Tamás szerkesztette Etikák, identitások, perspektívák – Szemelvények az erkölcselmélet és a kortárs hivatásetikák köréből (2013) című tanulmánykötetet Soós Kinga mutatja be a cím kínálta témakörök mentén haladva.

A művészet mint szöveg (Art as Text. Narratological, Semiotic and Transmedial Approaches) kutatási program második nemzetközi találkozójáról számol be Bene Adrián Transzmedialitás és narrativitáscímű írásában, mely 2013 decemberében került megrendezésre Strasbourgban.

Döme Szabolcs Mikola Gyöngyi A pillanat küszöbén című tanulmánykötetét mutatja be.

MELLÉKLET

Mrđanov Anita Gaál Ferenc (Vajdaság kulturális életének fellendítője) című dolgozatában Gaál Ferenc pedagógus, karmester, zongoraművész, zeneszerző életét és munkásságát ismerteti meg az olvasóval.

Fleischmann Rudolf, a halhatatlan növénynemesítő című tanulmányában Csizmadia Helga Fleischmann Rudolf növénynemesítő munkásságát mutatja be.

Maurits Ferenc képzőművészeti és irodalmi munkásságát kutatja Kiss Anita Gondolatok Maurits Ferencről című dolgozatában.

Határhelyzetek Juhász Erzsébet Határregény című regényében címmel Romoda Renáta tanulmánya zárja a mellékletet, melyben történelmi események segítségével közelíti meg a Határregényben felvetett témákat.

(Kocsis Lenke)

Forrás: Magyar Szó