A Létünk könyvheti száma, a Létünk könyvek első kötete és a folyóirat 2014-es további tervei
Sajtóviszhang
2014.06.11.

A június 12-étől 16-áig megrendezésre kerülő 85. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Forum Könyvkiadó gondozásában Kónya Sándor Nézzünk égre! című, a vajdasági népénekekről szóló tanulmányait és összegyűjtött szövegeit tartalmazó kötete, amely egyúttal a Létünk Könyvek induló sorozatának első darabja.

A sorozatszerkesztő, Bence Erika „jövőalkotó hagyományértés”-nek nevezi a vallásos népénekek kutatását: „A katolikus népénekek gyűjtése révén Kónya Sándor egy olyan kollektív tudatforma felé fordult, amely a múlt másságának, az archaikus tudati és nyelvi vonatkozásoknak a jegyeit tartalmazza, mégis – miként a népköltészet léte is – élő formaként és hagyományként, működő kultúraként hat; a jelenben tetten érhető, folyamatos múlt egy részlete. A templomi liturgia, illetve a paraliturgikus események során a közösségképző és egyéniségalkotó szokásrend, viselkedéskultúra, közösségi emlékezet és világtapasztalat, s nem utolsósorban szilárd esztétikai értékrend hagyományozódik tovább” – írja az Előszóban.

Kónya Sándor ugyancsak a vallásos népénekek gyűjtésének, kutatásának, feldolgozásának önismeretet erősítő szerepére hívja fel a figyelmet bevezetőjében: „Az éneklés a vallásos élet szerves részének számít a népi vallásosság gyakorlása során. Szent Ágoston gondolatával összhangban pedig kijelenthető, hogy kétszeresen imádkozik az, aki énekel. Az is nyilvánvaló, hogy az éneklésnek közösségteremtő szerepe is van.” A könyvet Brenner János szerkesztette.

A Létünk folyóirat könyvhétre megjelenő száma (2014. 2.) – noha továbbra is vállalja a kulturális többszínűség és a tudományok közötti átjárások jellegzetességét – elsősorban a történettudomány területeit és művelődéstörténeti diszciplínákat mozgósított. Györe Zoltán A magyar politikusok és a szerb Vajdaság kérdése a 19. század második felében című tanulmánya a jelzett korszak politikai törekvéseit tárja elénk, amelyek egyúttal bevezető folyamatként is értelmezhetők a folyóirat főtémájaként érvényesülő, az I. világháború történetével, eseményeivel és jelenségeivel foglalkozó tanulmányok diskurzusának. Frei Antal első világháborús katonanaplóját, amelyet egy naptár rubrikáiba írt bele (a folyóirat pedig megőrizte közléskor is ezt a formát!), Csorba Béla tette közzé. Németh Ferenc a Nagy Háború három haditudósítója, -fotósa és -rajzolója, Pechán József, Zádor István és Bosnyák Ernő vonatkozó munkásságával foglalkozik tanulmányában, amelyhez igen gazdag képanyag járul – ez képezi a szám esztétikai karakterű mellékletét is. Karikó Sándor a háború okainak filozófiai szempontú értelmezését adja Miért léteznek háborúk? című írásában. Az Elmélet – történet – kísérlet rovat, amelynek e számban a „történet” a kulcsszava, Gulyás Józsefnek a 20. század második felében keletkezett naplója részletével zárul, amely kortörténeti dokumentum és emlékirat egyúttal, s amelynek teljes változata szerepel a Létünk Könyvek sorozat tervei között.

Az Emlékezet rovat tudománytörténeti jellegű írásokat tartalmaz Kiss Ernő és Zóka Péter tollából, a Perspektíva a kulturális antropológiának ad teret: Géczi János angol nyelvű tanulmányában A kis herceg világát vizsgálja ilyen szempontból. Az Örökség rovatban Szilágyi Mária és Anica Tufegdžić gazdaságtörténeti témával, a majorok épületállományával foglalkozik. A Műhely rovat irodalomelméleti és -történeti vizsgálódások eredményeit közli Bene Adrián és Roginer Oszkár tollából. A Létünk idei második száma két könyvismertetőt is tartalmaz: Törteli Telek Márta Kádár Annamária Mesepszichológia című könyvéről írt, Rokvić Erzsébet pedig Hózsa Éva és Horváth Futó Hargita Tanítástaktika című E-bookjáról.

A Létünk folyóirat 2014-es munkája és tervei között szerepel egy különszám megjelentetése, amely idén is az MNT mint főszervező által megszervezett és az Educons Egyetem által is támogatott jogi-nyelvhasználati tudományos konferenciájának anyagát tartalmazza. A tervek és remények szerint az idén sem marad el a Létünk folyóirat nemzetközi hatókörű tudományos tanácskozása, amely most a természettudományok időszerű kérdéseivel foglalkozik. A hagyományos tanácskozáson hazai és külföldi tudósok vesznek részt. Idén is lesz virtuális szekció és negyedik számhoz járuló CD-ROM-melléklet, amely teljes egészében hazai és külföldi doktoriskolákban tanuló doktoranduszok munkáit tartalmazza majd, s doktoranduszok, fiatal kutatók lesznek a szerkesztői.

A tanulmányköteteket és dokumentumokat közzétevő Létünk Könyvek sorozat második kötete dokumentumközlés lesz: Csorba Béla gondozásában jelenik meg egy első világháborús napló.

 

(Romoda Renáta)

Forrás: Magyar Szó