A történelem korszakai
Sajtóviszhang
2014.06.28.

Két napló jelent meg – a maga nemében mindkettő a különlegesség erejével hat – a Létünk idei második számában, amelynek Elmélet – történet – kísérlet rovatában az említett naplószövegek mellett a történelem több korszakával, e korszakok történetével és elméletével (pl. miért léteznek háborúk?) foglalkozó tanulmányok, esszék is megjelentek.

Az egyik napló szerzője egy első világháborúban részvevő katona, Frei Antal, aki egy naptár rovataiba írta bele feljegyzéseit, többször félmondatokat, megjegyzéseket, olykor alig értelmezhető vagy értelmezhetetlen szövegeket. A szöveg gondozását Csorba Béla végezte el, aki amellett döntött, hogy meghagyja eredeti helyesírása szerint, ezáltal ugyan nehezebbé vált az olvasás és az értelmezés, de a katona szóhasználatáról, gondolkodásáról, lelki és műveltségi állapotáról hitelesebb képet nyújt. Maga a közlésforma (a folyóirat rekonstruálta a naptárformát) is egyedi, érdekes, amit háborús emlékképek, illetve a naplóról készült kép egészít ki és ad hozzá képi információkat. A másik napló szerzője Gulyás József költő, aki 1952-ben, tizenöt évesen kezdte el naplóját írni. A nagyobb terjedelmű alkotás első részét közli a Létünk, amelynek révén a múlt század ötvenes éveinek kulturális és társadalmi eseményeibe nyerünk betekintést a pályája elején álló, útját kereső fiatalember szemszögéből. Nagyon érdekes és izgalmas képet kapunk a korszak társadalmi közállapotairól, a könyv- és a filmkultúra terjedéséről; hihetetlen, hogy egészen mást jelentett a könyvhöz fűződő kapcsolat vagy a mozi szerepe, mint manapság, sőt össze sem hasonlítható a két viszonyulásmód.  

Az első világháborús részben jelent meg Németh Ferenc írása, amely három hadifotósról emlékezik meg, név szerint Pechán Józsefről, Zádor Istvánról és Bosnyák Ernőről. Karikó Sandor ugyenebben a rovatban és tanulmányában teszi fel a kérdést: miért léteznek háborúk? A „röpke” filozófiai kitekintésnek nevezett munkájában a háborúk létrejöttének morális és történetfilozófiai alapjait értelmezi Shakespeare vonatkozó műveinek kitételeitől Hegel és Marx filozófiáján át Krasznahorkai László Háború és háború című alkotásáig. A számos vonatkozó kitételből most a két elvi alaptételt idézzük: „Úgy tűnik, szükségszerű jelenségről van szó. A filozófiatörténetből – többek között – Hegelt emelhetnénk ki, aki a háború szükségszerűségét morális alapokra helyezi. Marx továbbmegy: a történetfilozófiai gyökerekig hatol le. Rámutat arra (ez a tanulmány megpróbálja a lehető legrövidebben összefoglalni), hogy általában a háborúk kirobbanása és léte miképpen függ össze a tulajdon megjelenésével és működésével. Marx szerint az ember úgy viszonyul termelési feltételeihez (mindenekelőtt magához a földhöz és annak javaihoz), mint amelyek az ő tartozékai, mintha testének puszta meghosszabbításai lennének” (Karikó Sándor). 

„Vajdaság kérdése az utóbbi 165 évben nem kerül le a politikai viták napirendjéről és a politikai elméletek homlokteréről. Ez idő alatt számos állam és társadalmi rendszer változott meg, forradalmak robbantak ki, az államhatárokat többször is átszabták, ám Vajdaság létezésének indokoltsága, annak jellege és politikai opportunitása ma is heves vitákat vált ki” – kezdi Györe Zoltán értekezését, amelyben a magyar politikusoknak a Vajdaság szerb autonómiájára vonatkozó véleményét elemzi az 1868-as nemzetiségi törvényvita kapcsán az Osztrák-Magyar Monarchia társadalmi és kulturális összetettsége közepette.  

Az Emlékezet rovat tudomány- és hatástörténeti tanulmányokat közöl Kiss Ernő és Zóka Pétertollából. Kiss Ernő tanulmánya (R. J. Boscovich tanainak követői a magyarországi fizikus kortársak körében) röviden bemutatja R.J. Boscovich (1711–1787) főművének (Theoria Philosophiae naturalis) hatását a magyarországi kortárs fizikusokra, P. Makora és A. Radicsra. Úgyszintén bemutatja a kortárs teológust, forradalmárt és fizikust, I. J. Martinovicsot is mint természettudóst. A bemutatott fizikusok élete, tevékenysége és környezete rámutat a XVIII. századi Magyarország sokszínűségére, amely előrevetíti a szellemiekben gazdag reformkor kezdetét.  

Zóka Péter a következőképp ír Alexander Bernát történetfilozófiájának francia állambölcseleti hatásrendszeréről: „Alexander Bernát nemzeti filozófiáról, nemzetről és nemzetiről vallott történetfilozófiai elgondolásai csupán tematikailag illeszthetők abba a magyar hagyományba, amely tulajdonképpen az egyezményesek délibábos, magyar filozófiát teremteni akaró programjával kezdődött a reformkorban, s időről időre fölbukkant a magyar bölcseleti irodalomban egészen Bibó Istvánig.”  

A Perspektíva rovatban angol nyelvű tanulmány kapott helyet. Géczi János egy kultuszkönyvet, Antoine de Saint-Exupèry A kis herceg című művét elemzi, vizsgálja annak antropológiai terét és a szereplők ikonográfiai ábrázolását. A keresztény szimbólumrendszert, ahova a kert, a rózsa, a gyermek, a róka és a bárány szimbóluma is tartozik, különösen fontosnak tartja a megértés szempontjából. A szerző Eugen Drewerman munkáját, Antoine de Saint-Exupery levelezését és többi regényét elemzi A kis herceg perspektívájából, ezáltal épp illeszkedve a Létünk vonatkozó rovatának koncepciójához.  

Szilágyi Mária és Anica Tufegdžić Az uradalmi majorok épületállománya a zsombolyai Csekonics-birtok példáján című, képekkel gazdagon illusztrált munkájában a művelődés-, gazdaság- és építészettörténet hármas körében vizsgálja a zsombolyai Csekonics-uradalom majorjainak épületállományát, de kutatásuk legérdekesebb eredményei inkább a társadalom szerkezeti átalakulásainak folyamatait tükrözik, pl. a Csekonics család 19. századi felemelkedéséről és 20. századi eltűnéséről alkot képet.  

A folyóirat Műhely rovata ezúttal az irodalomelmélet és -történet helye. Bene Adrián – (a Létünk korábbi számai alapján mondhatjuk) –, a folyóirat állandó munkatársa, narratológiával foglalkozik, itt közölt tanulmányában Ady elbeszélő technikát értelmezi. Roginer Oszkár A jugoszláviai magyar irodalom és a geokulturális identitás viszonya az ötvenes években címmel megjelentetett, nagyobb arányú kutatásain alapuló tanulmányának harmadik és egyben befejező részét teszi közzé a folyóirat idei második számában. Az ötvenes évek vajdasági irodalmának bemutatása jelentős mozzanatokkal gazdagítja a folyóiratot.  

A Szemle rovatban két könyvismertető jelent meg, amelyek inkább jövőképünkhöz szolgálnak mondandóval, mivel mindkét munka nevelési-oktatási kérdéseket tárgyaló könyv. Kádár AnnamáriaMesepszichológia című, az érzelmi intelligenciára való nevelésről szóló könyvéről Törteli Telek Márta, míg Rokvić Erzsébet a Tanitástaktika című CD-ROM kiadványt értékeli. A magyar nyelv és irodalom oktatását segítő, óravázlatokat és prezentációkat (egyetemi hallgatók munkáit) tartalmazó kézikönyvet Hózsa Éva és Horváth Futó Hargita állította össze.  

A Létünk 2014/2-es számáról egészében elmondható, hogy igen gazdag képanyagot tartalmaz. Mellékletét a Németh-tanulmányhoz kapcsolt anyag alkotja. Ugyaninnen származik a fedőlapi fotó, amely Pechán Józsefműtermében készült, s egy katonamundér-szerű ruhában lefényképzett kislányt ábrázol, katonasapkában. A kislány négyéves forma, szép, ártatlan kisgyerek. Nem tudom, mi lehetett vele a megrendelő vagy az elkészítő célja, de majd száz év távlatából elrettentő hatása van, militáns üzenetet hordoz, s arra az erkölcsi felelősségre irányítja a figyelmünket, amelyről Karikó Sándor is beszél Miért léteznek háborúk? című idézett tanulmányában. De az is lehet (a cikk szerzője [ld. Németh] is erre utal), hogy épp ellenkező üzenetet hordoz.  

(Pintér Andrea)

Forrás: Magyar Szó - www.szenttamas.rs