A Létünk „virtuális” száma
Sajtóviszhang
2015.01.31.

Valójában a Létünk 2014-es hatodik száma – ha a különszámot is beleszámoljuk múlt évi „termésébe”. A szám természetesen online is elérhető és letölthető. A virtuális szekcióban túlnyomórészt a társadalomtudományok interdiszciplináris kapcsolatait taglalják a szerzők. A kötet

Lurcza Zsuzsanna (MTA,ELTE) tanulmányával kezdődik, melynek címe: Módszer és rendszer egy hauntologikus korban. A szerző azt vizsgálja, hogy lehetséges-e még valamifajta tudományos módszer alkalmazása a poszt(poszt)modern relativizáló filozófiája és a filozófiai destrukció különböző változatai után.

Bene Adrián (Pécsi Tudományegyetem) tanulmányában (Irodalmi emberkísérletek – a naturalizmustól a biopunkig) az irodalom és bizonyos természettudományok közti határmezsgyét veszi górcső alá. Zola naturalizmusától a science fiction bizonyos vonulatain (cyberpunk, biopunk stb.) keresztül eljut végül Hullebecq és Bartók Imre posztmodern regényeihez, olyan kérdésköröket érintve közben, mint a transzhumanizmus vagy a bioetika.

Romoda Renáta (ÚE, BTK, Nyelvés Irodalomtudományi Doktori Iskola) tanulmánya (Gion Nándor A legmagasabb fa című novellájának motivikus elemeket vizsgáló, az ősi misztikus világot is életre hívó interdiszciplináris olvasata ) valóban azt nyújtja, amire címében vállalkozik, emellett kitér még a fa és a halál kapcsolatára a népmesékben és Gion Nándor novellájában.

Pusztai Virág (Szegedi Tudományegyetem, JGYPK, Mozgóképkultúra Szakcsoport) igen aktuális kérdéseket felvető tanulmányában (A látás szabadsága mint a XXI. századelején előtérbe kerülő igény) a filozófia módszereit is igénybe véve foglalkozik többek között a látás és a szabadság kapcsolatával és a képek napi szinten tapasztalható hatalomátvételével.

Kocsis Lenke (ÚE, BTK, Nyelvés Irodalomtudományi Doktori Iskola) A kortárs magyar verses regény vizuális szempontú megközelítési lehetőségei című tanulmányában Szálinger Balázs A százegyedik év-ét és Schein Gábor alkotását, a Bolondok tornyát vizsgálja közelebbről a már említett vizuális szempontból, utóbbi alkotó verses regényében pedig kimutatja a filmes plánok és kameramozgások hatását.

Balázs Lajos (Sapientia – EMTE, Műszaki és Humán Tudományok Kara, Humán Tanszék) A születés előtti életről – A népi magzatvédelmi kultúra és a prenatális medicina című (tudományossága mellett is személyes hangvételű) tanulmányában a népi kultúrában fellelhető hiedelmekkel foglalkozik, amelyek a magzat egészséges világrajövetelét voltak hivatottak biztosítani. Kimutatja ugyanakkor, hogy ez az ősi népi tudás sokszor egybecseng a mai modern orvostudomány állításaival.

Fodor Renáta Kitti (Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar) és Tóth I. János (Szegedi Tudományegyetem, Filozófia Tanszék) A négy mancs kampánya és a kettős hatás elve című közös tanulmányukban a Magyarországon nagy port kavart libatömés elleni kampányon belül vizsgálja a kettős hatás (kívánt jó és szükséges rossz) elvének működését.

Somogyvári Lajos (Rudnay Gyula Középiskola, Tab) Tanítógépek Magyarországon a hatvanas években című tanulmányában a tanítógépekről nyújt érdekes és átfogó ismereteket, kitérve a behaviourizmus és a természettudományos szemléletmód hatására a korabeli pedagógiában.

Törteli Telek Márta (ÚE, Interdiszciplináris és Multikulturális Tanulmányi Központ) A szövegértés fejlesztése és mérése című pedagógiai indíttatású tanulmánya többek között a hermeneutikai és élményközpontú olvasást és a szövegértési képességek mérésének lehetőségeit taglalja, és mellékletként táblázatosan közli a nemzetközi szövegértési eredményeket.

Lovra Éva (Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar) A posztmodern hatása a kortárs múzeumépítészetre című tanulmányában kifejti, hogy a posztmodern hatása nemcsak humán-antropológiai, hanem építészeti szempontból is jelentős, hiszen a posztmodernre jellemző heterogenitás, ironikusság, és töredezettség a múzeumépítészetben is megjelent.

Végül Szilágyi Mária(Újvidéki Egyetem, Műszaki Tudományok Kara) A nagy háború következményei a Csekonics-uradalomban és épületállományában című tanulmányában a Csekonicsok sorsán keresztül mutatja be az első világháború után hátrányos helyzetbe került vajdasági nagybirtokos családok helyzetét. A Létünk 2014-es virtuális száma, mint láthattuk, sok érdekes, izgalmas tanulmányt nyújt a tudományos érdeklődésű olvasónak.

Pásztor Kicsi Gergely

Forrás: Magyar Szó