Épített örökség
Sajtóviszhang
2014.08.06.

Bence Erika – Szilágyi Mária–Aница Туфегџић: Заборављено наслеђе – Elfeledett örökség – Vergessenes Erbe. Факултет техничких наука. Универзитет у Новом Саду, 2014

Mind a főcím(ek), mind az alcím(ek) (Градитељско наслеђе имања Жембољ породице Чеконић – A Csekonics család zsombolyai uradalmának épített öröksége – Der Bauerbe des Csekonics-Gutes in Hatzfeld), illetve valamennyi név és adat írásmódjában következetesen érvényesíti a többnyelvűség és a többféle írásmód elvét ez a(z) – újvidéki Műszaki Tudományok Kara által kiadott – reprezentatív kivitelezésű szerb–magyar–német nyelvű kiadvány, mely a Csekonics család zsombolyai uradalmának építészeti (de éppannyira gazdaság- és művelődéstörténeti) örökségét veszi számba.

Szilágyi Mária és Anica Tufegdžić könyve a jelölt kar Elfeledett örökségek című kutatói projektuma keretében jött létre; ennek eredményeit mutatja be. Azonban, ha belenézünk jegyzet-, illetve bibliográfiai anyagába, azt is láthatjuk, hogy a két fiatal kutató a Létünk kutatói vonzatköréhez (is) tartozik; kutatásaik részeredményeit, fejezeteit a folyóiratban közzétett tanulmányaikban tárták a szélesebb (nem csak szakmai) befogadóközönség elé, illetve a Létünk Szemle rovata adott teret munkájuk értékeléséhez (Rajsli Ilona: Fényben és árnyékban = Létünk, 2014/1. 156–160.), a folyóirat 2013. október 26-án megrendezett tudományos tanácskozása (Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban), illetve későbbi virtuális száma (Létünk, 2013/4. CD-ROM. Virtuális szám) pedig a kutatások képanyaga megjelenéséhez biztosított felületet. Mindezért nem túlzás azt állítani, hogy a Létünk folyóirat számára is ünnepi pillanat e könyv megjelenése, annál is inkább, hiszen mind multikulturális, mind interdiszciplináris törekvéseiben azonos vonalon halad a folyóirattal.

A végig három nyelven futó tanulmányszöveg (művelődés)történeti örökségünk különböző területeire (család-, gazdaságtörténet, szokáskultúra, építészeti hagyományok, képzőművészeti örökség etc.) kalauzolja el az érdeklődő olvasót. Az előszót követően a Csekonics család történetét és a legjelentősebb családtagok életpályáját ismerjük meg, majd az uradalom épített örökségének értékeit tárják fel és mutatják be a szerzők. A tér- és (fény)képekkel, más dokumentumokkal is gazdagon illusztrált könyvből képet kapunk a hajdani Csekonics-uradalomhoz tartozó települések (Zsombolya, Szerbcsernye, Magyarcsernye és Csősztelek) egykori szerkezetéről, gazdasági és szociális viszonyrendszereiről. A hozzá tartozó majorok emlékezete, működése és épületei, a kastélyok mint a földesurak hatalmának jelképei (ilyen volt a zsombolyai belső kastély, a Csiló Kastély és a Roggendorf-kastély), illetve a Csekonicsok templomai is a kutatás és a bemutatás tárgyát képezik e nagy kiterjedésű tanulmányban. Egész fejezet szól a Csekonics-uradalmat átszelő keskenyvágányú vasút történetéről, épületeiről és jellegzetességeiről. Sic transit gloria mundi a címe a család és az uralmának leromlástörténetét elbeszélő fejezetnek. A számos szövegközi kép és illusztráció mellett gazdag képmelléklet zárja függelékként a könyvet. Nemcsak tudományos, hanem esztétikai értelemben is magas színvonalú kiadvány az Elfeledett örökség.

Forrás: Magyar Szó