A Természettudományok időszerű kérdéseiről és diskurzusairól a Létünk 2014/4-es számában
Sajtóviszhang
2015.02.14.

Létünk konferencia, 2014

A Létünk 2014/4-es számában A természettudományok időszerű kérdései és diskurzusai címmel a Forum Ház dísztermében 2014. október 25-én a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, a Forum Könyvkiadó Intézet és a Létünk folyóirat közös szervezésében megrendezett nemzetközi hatókörű tudományos tanácskozáson elhangzott előadásokból készült tanulmányok olvashatók.

Plenáris előadások

Németh Ferenc Az asztrofizika magyarországi úttörője. Szathmári Ákos (1855–1927) munkásságáról című tudomány- és művelődéstörténeti tanulmányának bevezetőjében a vajdasági tudománytörténet feldolgozatlanságára hívja fel a figyelmet, és rávilágít egy részletes és átfogó tudománytörténeti feltérképezés szükségességére. Szathmári Ákos munkásságának ismertetését 32, főleg a 19. században a mai Vajdaság területén élt, onnan származó vagy csak egy ideig azon a területen munkálkodó természettudósok tudományos eredményeinek, felfedezéseinek és találmányainak áttekintése előzi meg. A tudománytörténeti arcképcsarnokban tett vázlatos séta végén, a Bánát kulturális és tudományos központjában, Nagybecskereken munkálkodó, illetve az onnan származó tudományterületeiken jelentős eredményeket elérő tudósok munkássága áll, akik közül négyen az 1846 és 1920 között működő Piarista Gimnázium tanárai voltak. A nagybecskereki tudományos élet egyik központja pedig az a Piarista Gimnázium, melynek Szathmári Ákos 1878 és 1883 között volt tanára: fizikát, mennyiségtant, természettant és magyar nyelvtant tanított, továbbá a tanári könyvtár kezelője és a természettani szertár őre. A gimnáziumban eltöltött idő alatt Szathmári kitűnő munkát végzett a természettani szertár karbantartásában, és jelentősen gyarapítottan annak állományát. Részt vett a város közéletében, kísérletekkel egybekötött tudomány-népszerűsítő előadásokat tartott, melyből annak a négynek a bevételét, amit a gimnázium fizika szertárában tartott a természettani szertár felszerelésére fordította. 1882-ben jelent meg saját kiadásban A Spectralanalysis és alkalmazásai című könyve, az első magyar nyelvű spektroszkópia könyv, mely korában több méltatást is kapott, amit egy 1880-ban a gimnázium Értesítő című lapjában megjelentetett tanulmány előzött meg, címe: A spectral-analysisről. Szathmári csak Nagybecskereken töltött évei alatt foglalkozott csillagászattal, miután 1883-ban visszatért szülővárosába, Kolozsvárra, érdeklődése elsősorban a fizika felé fordult.

Mészáros Szécsényi Katalin Koordinációs kémiai kutatásaink legújabb eredményei című tanulmányában az Újvidéki Egyetem Természettudományi-Matematikai Karának Biokémiai és Környezetvédelmi Tanszékén közel fél évszázada működő kutatócsoport 2011 és 2014 között elért eredményeiről számol be, melynek vezetését 2011-ben vette át az akkor nyugdíjba vonuló dr. Vukadin M. Leovactól. A 19. században felfedezett koordinációs vagy komplex vegyületek széles körű alkalmazhatóságuknak köszönhetően ígéretes kutatási területnek bizonyultak, jelentős szerepet töltenek be a  biokémiai és gyógyszerkutatásokban, a 20. század második felében engedélyezték koordinációs kémiai vegyületek gyógyhatású készítményekben való alkalmazását. Dr. Mészáros Szécsényi Katalin előadásában is a koordinációs vegyületek gyógyhatású készítmények fejlesztésében betöltött szerepébe nyerhet betekintést az olvasó. A kutatócsoport egyik újabb kutatása során egy már jó ideje ismert, vérnyomáscsökkentő gyógyszer, a hidralazin (Hydralazine©, Hz) származéka szolgált ligandumként. Először az előállítás módszerének kérdése kerül előtérbe, ezek után a kutatási és különböző vizsgálati módszerek ismertetése következik. Összetett vegyületekről lévén szó, az előállítási folyamatok alapos tanulmányozást igényelnek, az összetételben felmerülő legapróbb eltérések is teljesen eltérő biológiai, fiziológiai és biokémiai folyamatok lejátszódását eredményezhetik.

Szekció-előadások

Zoran Primorac Kriza fundamentalne znanosti (Az alaptudományok válsága) című tanulmányában az alaptudományok, de elsősorban a fizika és az azzal rokon tudományágakban megjelenő válságra utaló jelekről és gyökereiről értekezik. A fizika területén a 20. század elején bekövetkezett paradigmaváltás határozza meg a tudományág területén napjainkban folytatott kutatásokat, ugyanakkor ez a paradigmaváltás vezetett a ma tapasztalható válsághoz is. A tanulmány ennek a válságnak a lehetséges megoldódásait vázolja fel.

A hőtan fejlődése és szerepe az egzakt tudományokban című értekezésében Kiss Ernő nyugalmazott egyetemi tanár a zárt rendszerű egyensúlyi termodinamika és a nyílt rendszerű nem egyensúlyi termodinamika fő tételeinek és törvényeinek a természettudományok, de legfőképpen a kémia fejlődésére gyakorolt hatását ismerteti a 19. és 20. század fontosabb tudományos eredményeinek áttekintésével.

Csonka Ákos a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Traumatológiai Klinikáján működő kutatócsoport mukáját és eredményeit ismerteti, a tanulmány címe: Az amino- és amidocsoportokkal szubsztituált szteroid vegyületek hatása a különböző tumor sejtvonalakon in vitro. A kutatás olyan vegyületek kifejlesztésére irányult, melyek segítségével leküzdhető a tumorsejtekben lévő multidrug-rezisztencia, amely a kemoterápia sikertelenségének legfőbb oka.

Az ammónium-paravolframát – (NH4)10[H2W12O42]•4H2O – ipari alapanyag alternatív előállításának kifejlesztése című dolgozatban Hunyadi Dávid  a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén működő kutatócsoport munkásságát ismerteti. Kutatásukban azt vizsgálták, hogy lehetséges-e ammónium-paravolframátot (APT) előállítani WO3, NH3 és H2O közötti szilárd-gázfázisú heterogén reakcióval. Kísérleteik sikerrel jártak, APT előállítási eljárásukat nemrégiben szabadalmaztatták. És ugyan nem szerepelt a kutatás céljai között, de a kutatócsoportnak a világon elsőként sikerült nanoszemcse méretű APT-t előállítania.

Czékus Géza, Az urbánus környezetek biodiverzitása című tanulmányának központi kérédései Szabadka városközpontjának fás szárú növényvilágára irányulnak. A dolgozat nemcsak a fás szárú növényvilág összetételét mutatja be, hanem kitér arra is, hogy milyen tényezők befolyásolják és befolyásolhatják egy városi környezet biodiverzitását, mi a különböző megfontolásokból városi környezetbe telepített növények sorsa, és megállapítja, hogy Szabadka esetében az urbánus környezet dendrológiai biodiverzitása elsősorban esztétikai jellegű.

A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunológiai Intézetében működő egyik kutatócsoport munkájának eredményeit mutatja be Molnár József emeritus profeszor, A kemoterápia új lehetőségei című tanulmányában. A kutatás baktériumok és ráksejtek multidrug-rezisztenciáját módosító új típusú kombinált kemoterápiás szerek előállítására és alkalmazására irányult. A dolgozat elején az előforduló különbőző multidrug-rezisztencia típusokról esik szó, valamint arról, hogy ezek valójában milyen problémák elé állítják a kutatókat. A kutatócsoport előzetes in vitro, ex vivo és in vivo vizsgálataik eredményei ígéretesnek mutakoznak a rezisztenciát módosító fenothiazionok vagy diszloxán vegyületek esetében.

Takács Márta Fuzzy kognitív térképek című tanulmányában az elmosódott halmazok logikájának egy gyakorlati alkalmazási lehetőségét mutatja be. A bemutatott esettanulmány felsőoktatásban részesülő hallgatók tanulmányi előmenetelének és eredményességének vizsgálatát, illetve a már meglévő adatok alapján a hallgatók elkövetkező félévekben várható teljesítményének előzetes becslését kísérelte meg. A kutatás során felhasznált adatok a magyarországi Neptun adatbázisból származnak.

A nyelvészet matematikája című tanulmányában Pásztor Kicsi Mária a matematika és a nyelvtudomány határtudománnyá válásának folyamatát ismerteti, mely a 20. század elején kezdődött, valamint bemutatja azokat a kutatókat, akik hozzájárultak a matematikai nyelvészet területeinek körvonalazásához, és ismerteti munkásságukat. Nyelvstatisztika, absztrakt matematikai modellek alkalmazása nyelvi szintek struktúráinak formális ábrázolására és a nyelvi technológiák alkalmazása a három bemutatott terület.

Bence Erika A Fibonacci-sor az irodalomban Kontra Ferenc Angyalok regénye című kötete példáján című tanulmányában arról értekezik, hogyan tematizálódnak interdiszciplináris átsajátítások és átjárások a Leonardo Fibonacci itáliai matematikusról elnevezett számsorozat Kontra Ferenc regényében. A Fibonacci-sor a szöveg három szintjén jelenik meg: a narráció része, a regény műfajkonstruáló eleme és az irodalom létmódjára utaló metafora.

A szám végén összefoglalók olvashatók a plenáris előadásokról és a három szekció munkájáról, melyeket a szekciók moderátorai írtak: dr. Pósa Mihály, dr. Pásztor Kicsi Mária és dr. Halupka Rešetar Szabina. A Létünk 2014/4-es száma CD-melléklettel jelent meg, melyen a konferencia poszter- és virtuális szekciójába beérkezett munkák olvashatók.

Kocsis Lenke

Forrás: Magyar Szó