Színvonalas tanulmányok széles spektrumon
Sajtóviszhang
2015.04.15.

Létünk, 2015/1

Örvendetes tény, hogy a mai fokozottan nehéz gazdasági helyzet ellenére, amikor is nagy múltú, tekintélyes tudományos és kulturális fórumok szűnnek meg Magyarországon, folytatódik a Létünk folyóirat 1971 óta tartó sikertörténete, melynek során mára a lap a Vajdaság egyik vezető szellemi orgánumává vált.

A tisztelt olvasó immár a 2015. évi első számot tarthatja kezében, mely sokak áldozatos munkájának köszönhető. A folyóirat megjelenését a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma, a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság, a Bethlen Gábor Alap és Újvidék Város Önkormányzata is támogatta. Az idei első számra is az újvidéki Forum Kiadótól már megszokott könyvészeti igényesség mellett a magas szakmai színvonal jellemző, melyet egyebek mellett a közlésre szánt tanulmányok, írásművek anonim módon történő szakmai lektorálása is biztosít. Szintén figyelemre méltóak a kiváló angol és szerb nyelvű rezümék és tartalomjegyzékek Rakic-Ódri Kornélia valamint Pásztor Kicsi Mária fordításában. A számot Géczi János képzőművészeti alkotásai is színesítik. Az új szám a 2014. évben megjelent lapszámok szerzőnkénti betűrendes tartalommutatóját is tartalmazza Fehér Dorottya összeállításában.

A lapban felvonultatott színvonalas tanulmányok, cikkek tematikája széles spektrumon mozog a nyelvészettől a filozófia- és családtörténeten, szociológián át a környezeti problémák tárgyalásáig, a bioetikai kérdésektől a környezeti jog egyes aspektusaiig. Ez a sokszólamúság is ékes bizonyítékául szolgál annak, hogy a Létünk továbbra is elkötelezett az interdiszciplinaritás, a különböző tudományterületek közötti párbeszéd mellett, és továbbra sem kíván egyetlen szűk tudományterület fórumává válni.

Tekintetünket immár az egyes írások felé fordítjuk. Az idei első szám nyitótanulmánya Franz Miklosich helyét és szerepét vizsgálja a magyar jövevényszó-kutatás történetének kontextusában, Rasjli Ilonának, az Újvidéki Egyetem professzorának tollából. A szerző meggyőző elemzésekkel támasztja alá álláspontját, miszerint Miklosich hatása a nyelvészetben túlmutat saját korán, mert 19. századi etimológiai eredményei beépültek a 20. század szótáraiba is, és még a legújabb etimológiai kutatásokban is korszakhatárként tekintenek a magyar nyelv szláv jövevényszavairól írott munkájára.

Farkas Szilárd kaposvári középiskolai filozófia- és magyar nyelv és irodalom tanár a világhírű 19. századi dán filozófus, Kierkegaard magyar recepcióját tárgyalja az 1930-as évek időszakában. Az angol nyelvű cikk több éves alapkutatás esszenciája, hiánypótlónak tekinthető a maga területén. A cikkben tárgyalásra kerülő protestáns teológusok: Ravasz László, Tavaszy Sándor, Vasady Béla, Széles László, Szeberényi Zsigmond Lajos, Koncz Sándor. Farkas külön tárgyalja az ún. Kierkegaard-biográfusok csoportját is: néhány fent említett alkotón kívül Brandenstein Béla és Lukács György munkásságának vonatkozó fejezeteit. A szerző felhívja a figyelmet a dán filozófus pszichologista értelmezését szorgalmazó Brachfeld Olivér és Noszlopi László életművére is.

Bene Adrián, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, Émile Boutroux hatását vizsgálja a magyar filozófiai hagyomány viszonylatában. Boutroux (1845-1921) a századforduló egyik legismertebb és legelismertebb francia filozófusa volt, egyebek mellett Henri Bergson tanára is.  Magyar viszonylatban a legnagyobb hatást Bene kutatásai szerint Fogarasi Bélára, Halasy-Nagy Józsefre, Makkai Sándorra valamint Prohászka Ottokárra tette. A tanulmány Boutroux hazai recepciójának egyes rétegeit feltárva villantja fel mind Boutroux, mind a hatása alatt fejlődő hazai alkotók termékeny újraolvasásának lehetőségét is.

A Szokásos válaszok az éghajlatváltozás kapcsán – Értékalapú terápiajavaslatok az ökológiai krízishez. (Várható-e a szokásos éghajlatváltozás a reális éghajlatváltozás felmérésében)” című tanulmány Géczi János, a Pannon Egyetem oktatójának, valamint Kamarás István budapesti szociológus professzornak a közös munkája. Álláspontjuk szerint egyértelmű kapcsolat mutatható ki az éghajlatváltozáshoz való viszony és az emberek mentalitása között. Előrejelzésük szerint az emberiség jövőbeni életvitelét a klímaetikai megfontolások alapvetően fogják befolyásolni. Amellett érvelnek, hogy mindenképpen társadalompolitikai fordulatra van szükség, mely szakítva a hagyományos „jóléti” paradigmával olyan szolidáris közösségek kialakulásához vezet, amelyek megfelelően képesek adaptálódni a szükségszerűen bekövetkező változásokhoz.

Czékus Géza, az Újvidéki Egyetem professzora és Czékus Borisz, a Megatrend Tudományegyetem MA-hallgatója a biodiverzitás megőrzésének fontosságát állították vizsgálódásaik homlokterébe annak tekintetében, hogy az Szerbia Európai Uniós csatlakozásának egyik lehetséges előmozdítója, de akár gátja is lehet. A környezetvédelmi jogharmonizáció a csatlakozási tárgyalások egyik legbonyolultabb fejezetét jelenti. Bár a szóban forgó jogszabályokat minden komolyabb nehézség nélkül tető alá lehet hozni, a „befogadó” közösség megteremtésében óriási feladat hárul a civil szervezetekre és az oktatásra is.

A „Környezeti felelősségbiztosítás” című cikk Víg Zoltán, a Singidunum Egyetem oktatója és Tamara Gajinov, az Educons Egyetem tanársegédje tollából a környezeti felelősségbiztosítás jellemzői mellett foglalkozik a kapcsolódó jogforrásokkal, valamint a kötelező- és önkéntes alapú környezeti felelősségbiztosítás kérdéseivel is.

Fehér Viktor, az Újvidéki Egyetem hallgatójának dolgozata azt vizsgálja, hogy miként él ma Rózsa Sándor alakja az észak-bánsági parasztság gondolatvilágában. Főként Egyházaskérre, Feketetóra valamint Kanizsamonostorra kiterjedő empirikus kutatásait összeveti Rózsa Sándor alakjának irodalmi és filmes feldolgozásaival is, ami által munkája tulajdonképpen egy a paraszti kultúra tömegkultúra általi tudati változásait is feltáró szociologikus szemléletű munkává szélesedik.

Pfeiffer Attila, az Újvidéki Egyetem doktori hallgatója „A Pfeiffer család megpróbáltatásai” című írásában saját családjának történetét követi nyomon az 1764-es vajdasági betelepítéstől napjainkig. Gazdag levéltári forrásanyagra támaszkodva sikerül mikro- és makrotörténeti megközelítésmódokat kiválóan ötvöznie, saját családjának történetét nem csupán Vajdaság történetének, de az egyetemes történet kontextusában is ábrázolnia.

Keresztes Noémi, a Szegedi Tudományegyetem doktori hallgatója két egymáshoz kapcsolódó cikkben számol be kutatásainak eredményeiről. Magyar nyelvű cikkében „Aktív és inaktív egyetemisták társas hálózatai”–ról értekezik, arra a kérdésre keresve a választ, hogy az internethasználat milyen hatást gyakorol a közösségekre és a társas kapcsolatokra. Empirikus kutatásai alanyaiul 18-31 éves szegedi egyetemisták szolgáltak sportolási és internetezési szokásaik, valamint társas hálózataik tekintetében. Elemzései során arra a következtetésre jut, hogy sajnálatos módon a kérdőíveket kitöltő válaszadók többsége nem éri el a kívánatos aktivitási szintet. Ugyanehhez a kutatási projekthez kapcsolódó angol nyelvű tanulmányában a „nem sportoló” egyetemista fiatalokról kialakított szociális képzeteket vizsgálja. Kutatásai szerint ezeknek a szociális képzeteknek a megismerése nagymértékben segítheti a gyakorlati egészségfejlesztő munkát. Az ezt célzó programoknak ugyanis a meglévő szociális képzetekre való építése jelentheti az alapját.

A terjedelmes, közel negyvenoldalnyi „Szemle” rovatban kilenc szerző újabban megjelent munkáiról olvashatunk színvonalas szakértői ismertetéseket Gruber Enikő, Tóth I. János, Barcsi Tamás, Somogyvári Lajos, Németh Ferenc, Máté Zsolt, Rózsa Rita, Czékus Géza, valamint Lendák-Kabók Karolina tollából.

Végül, de nem utolsósorban az idei első számot Bence Erika az Újvidéki Egyetem rendkívüli tanárának, a Létünk fő- és felelős szerkesztőjének „Aki eldobta az ecsetet, és tollat ragadott…” című megható nekrológja zárja, melyben Gulyás József (1937-2014) vajdasági magyar költőre emlékezik.

(A szerző főlevéltáros/tudományos titkár, filozófiatörténész

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára)

 Dr. Zóka Péter

Forrás: Magyar Szó