Túlélés nyelve
Sajtóviszhang
2014.10.29.

Létünk folyóirat 2014/3.

A Létünk 2014. harmadik számában minden témakörben találhatunk érdekes kutatásokat, tanulmányokat, ahogyan azt a folyóirat jellegéből adódóan olvasói már megszokhatták.

A társadalom, kultúra és a különféle tudományok iránt érdeklődők is szemezgethetnek, s találhatnak érdeklődésüknek megfelelő írásokat. Az első oldalakon Végel László A túlélés nyelve cím alatt egy-egy hosszabb, rövidebb gondolatát tárja az olvasó elé. A szöveggyűjtemény egészen 1991-től napjainkig tartalmaz szövegeket, ahogyan ezt már alcíme is meghatározza: A Makrótól a Neoplantáig. 

Az Emlékezet rovatban Tóth I. János tanulmányában (Clausewitz a háború lényegéről) Clausewitz porosz háborúteoretikus háború lényegére vonatkozó nézeteit kívánja rekonstruálni. A tanulmány kitér a háborúkra, a háború fogalmára, az abszolút háború státusára, a Clausewitz által elkülönített háborúmodellre; a a konkrét mellett ez az absztrakt háborús modell, ami nem más mint a párharc. Még rengeteg háborúval kapcsolatos fogalomról olvashatunk a munkában.

A Perspektíva rovat Gervai Pál és Trautmann László szerzőpáros, a modern felsőoktatást tárgyaló A felsőoktatás a globalizáció új korszakában című tanulmányát közli. A szerző szerint a tanulmány célja, hogy feltárja, megmutassa és leírja a globalizáció új korszaka, a tudásalapú társadalom és a felsőoktatás kihívásai közötti összefüggéseket. Ezután Madarász Tibor angol nyelvű katonapedagógiai tanulmánya következik, Katonapedagógia: társadalmi kapcsolatépítés honvédelmi nevelésen keresztül (Military education: construction of social connection through education of home defense) címmel. A kutatás célja a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium honvédelmi szakközépiskolává alakulásán keresztül bemutatni a magyarországi katonai nevelés újraéledését.

Pecze Anna tíz Tisza menti vajdasági falu – Martonos, Zalánkemén, Adorján, Tiszaszentmiklós, Padé, Mohol, Péterréve, Bácsföldvár, Tiszatarros, Rezsőháza – településhálózatának kialakulását, fejlődését és felosztását vizsgálja (Vajdasági falvak a Tisza mentén) az Örökség című rovatban.

A Műhely rovat elsőként Bene Adrián Karinthy perspektivizmusa című tanulmányát közli. Ritkán vizsgált oldaláról, a filozófia felől közelíti meg Karinthy Frigyes munkásságát. Csányi Erzsébet Ollózni, vágni, destabilizálni – Fenyvesi Ottó kiáltványairól cím alatt a szerző ugyanazon alapú vers- és kollázspoétikájával foglalkozik. Jovánovics György szobrászművész kisplasztikáit Lovra Éva tanulmányozza Jovánovics György plasztikái: az építészet és a szobrászat között című munkájában.

A Szemle című rovat e számban is bőségesen mutat be köteteket. Három ismert kultusz vajdasági aspektusból cím alatt foglalkozik Gruber Enikő Németh Ferenc Arany, Jókai és Petőfi kultusza a Vajdaságban című könyvével. Ezután Bene Annamária Kommunikációs kultúra és transzlingvisztika című kötetismertetője következik. Pletl Rita Kulturális mintázatok a tizenévesek szövegműveiben című kötetét Bajtai Anna Szövegalkotás életszerű helyzetekben cím alatt ismerterti. Rizsányi Attila a Németh Ferenc szerkesztette Régió és kultúra című tanulmánykötetet vizsgálja és mutatja be A régiók kultúrájának jelenségei nyomában című munkában. Szilágyi Mária Szocmodern szelek Szabadkán cím alatt foglalkozik Lovra Éva Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után (1945-1975)című könyvvel. A szerb nyelvű Darko Dozet: Čuvari uspomena i svedoci istorije című kiadvánnyal Roginer Oszkár Monográfia: feketén fehérrel cím alatt foglalkozik. Móra Regina tollából származó Egy peremvidéki opus című ismertető pedig Horváth Futó Hargita Végel László-bibliográfiáját tárja az olvasó elé.

Az utolsó, Dokumentum című rovatban elsőként Bence Erika, a tartalmát már címében is magában foglaló, Létünk Könyvek című beszámolóját olvashatjuk. Kónya Sándor első tanulmánya A lourdes-i himnusz vajdasági rokon dallamai című, a folyóirat 2010/1-es számában jelent meg., amit még két tanulmány követett, amelyek a Nézzünk égre! című kötetben is olvashatók. A Kónya-kötet 2014. július 24-én tartott csókai bemutatóján elhangzott Brenner János szerkesztői köszöntője olvasható ezután a folyóiratban, amit Németh Ferenc Kétszer imádkozik az, aki énekel című ismertetőје követ. Kónya Sándor néprajzi gyűjtése, a vajdasági népénekeről szóló írásai a Létünk Könyvek sorozatnyitó köteteként jelent meg.

(Romoda Renáta)

Forrs: Magyar Szó