Az autonómiamodellek tudományos megközelíthetőségei
Sajtóviszhang
2014.12.28.

Mint ismeretes, a Létünk tavalyi különszámát teljes egészében a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, illetve az MNT Nyelv – állam – jog című tanácskozásának anyaga töltötte ki.

A Területi és nem területi autonómia elnevezésű tudományos konferenciának tükre a Létünk társadalomtudományi folyóirat 2014. évi különszáma, hiszen azon felül, hogy a Magyar Nemzeti Tanács és a belgrádi Union Egyetem újvidéki Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Kara szervezésében Palicson megvalósult tanácskozás öt előadásának szerkesztett formáját teszi közzé, külön beszámolóban tér ki az ott elhangzott, az autonómia kérdését firtató beszélgetés ismertetésére.  

Mint ismeretes, a Létünk tavalyi különszámát teljes egészében a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, illetve az MNT Nyelv – állam – jog című tanácskozásának anyaga töltötte ki. E gyakorlat folytatásának is tekinthető a jelen szám tematikája, illetőleg tartalma, amelynek alapjául az egy évtizedes hagyománnyal rendelkező, de a jogszabályi kritériumok szerint – az Union Egyetem fent említett újvidéki karának szervezői szerepvállalása révén – most első ízben nemzeti tudományos tanácskozás szolgált. 

A különszámban öt tanulmány látott napvilágot, ezek mindegyike – mint ahogy az a többnapos palicsi tanácskozás címéből is következik – az autonómiamodellek különböző vonatkozásait járja körül.  

Vízi Balázs a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docenseként vett részt a tanácskozáson. A kisebbségi autonómiáról a politikai részvétel és az önrendelkezés metszéspontján című tanulmányában két nemzetközi jogi elv, a kisebbségek közéleti részvételi jogának és az önrendelkezés elvének szemszögéből vizsgálja az európai modern nemzetállamokban megvalósuló kisebbségi autonómiát, annak fogalmát.  

Petar Teofilović, az Union Egyetem rendkívüli egyetemi tanára a Szerb Köztársaság 2006. évi alkotmányának az autonómiára vonatkozó kitételeit vizsgálja, rámutatva a hiányosságokra és ellentmondásokra, hiszen ezek vonatkozásban az önállóság jellemzőit nélkülöző autonómiáról beszélhetünk, éppen emiatt – fejti ki a szerző – e témakörben a teljes alkotmányos keret módosításra szorul.  

Az autonómia kérdésének az Európai Parlamentben való megjelenését vizsgálja tanulmányában Eplényi Kata, a Balassi Intézet nemzetközi irodavezetője. A szerző a részletes elemzéseket követően arra a megállapításra jut, hogy az EU még nem áll készen arra, hogy az alapvető emberi jogi kérdésnek számító kisebbségi jogi kérdéssel érdemben kezdjen valamit, ezért az unió vélhetően nem lesz komoly kihatással az autonómiákra.  

Korhecz Tamás az Union Egyetem oktatójaként és a korábbi összetételű Magyar Nemzeti Tanács elnökeként a szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányosságával, a Szerbiai Alkotmánybíróság idevágó döntésének elemzésével foglalkozik tanulmányában, kitérve a negatív vonatkozások mellett a pozitív olvasat lehetségességére is.  

Szintén szerbiai alkotmányjogi kérdést, a Vajdaság Autonóm Tartomány legfelsőbb jogi aktusa feletti normakontroll vonatkozásait vizsgálja tanulmányában Beretka Katinka, az Union Egyetem tanársegédje, az előző összetételű MNT tanácsosa. Munkájában felvillantja azt az ellentét is, amely a tartományi statútum jogereje és jellemzői között felmerül az alkotmányban meghatározottak és az alkotmánybíróság által kimondottak nyomán.  

A Létünk 2014. évi különszámában Markovics Annamária, az MTI belgrádi tudósítója ad összefoglalót a konferencián Az érdekérvényesítés módozatai a választások évében témára megtartott kerekasztal-beszélgetésről, amelynek résztvevői Répás Zsuzsanna akkori nemzetpolitikáért felelős magyarországi államtitkár, Pásztor István tartományi házelnök, a VMSZ elnöke és dr. Korhecz Tamás, az MNT akkori elnöke voltak. A különszám – amelyet Molnár Edvárd a rendezvényen készült képei gazdagítanak – tehát úgy ad teljes képet a konferencia jogtudományos vonatkozásiról, hogy a laikus olvasóhoz is szól a sok szempontból aktuális központi témáról.  

(Rizsányi Attila)

Forrás: Magyar Szó