A LÉTÜNK FOLYÓIRAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK-SZERKESZTÉSÉNEK SZABÁLYAI

• a beérkezett (vagyis a leadott és véglegesített) szövegeknek meg kell felelniük a közlési útmutatóban megfogalmazott utasításoknak (formai követelmények, hivatkozások, irodalom feltüntetése stb.). a szövegnek meg kell felelnie a tudományosság kritériumainak, a szerző köteles a szöveget kulcsszavakkal és rezümével is ellátni, a hivatkozásoknak pedig a harvard- féle előírásokkal kell kompatibilisnek lenniük.

• A szerző köteles feltüntetni külön dokumentumban (fájlnév: szerzoneve_telepules.doc):
– családnevét és keresztnevét;
– a munkahelyét, beosztását, illetve az intézményt, amelyben tanulmányait folytatja;
– a titulusát vagy titulusait, akadémiai fokozatát vagy fokozatait, végzettségét;
– nyilvános e-mail- címét.

Ezek az adatok a folyóiratban is megjelennek. A szerző ezek mellett köteles megadni a levelezési címét is, még akkor is, ha ez megegyezik a nyilvános e-mail- címével, valamint telefonszámát. Ezeket a szerkesztőség bizalmas adatként kezeli.

• A szerző a véglegesített szövegét csatolmányként küldi el a főszerkesztő részére (dr. Mészáros Zoltán, e-mail- cím: mzolta3@gmail.com), külön csatolva a szöveghez szánt grafikai-vizuális elemeket (beleértve a fotókat, grafikonokat és más egyéb képi anyagot).
• A főszerkesztő tartalmi szempontból szerkeszti és ellenőrzi a beérkezett szöveget, és megállapítja, hogy megfelel-e a Közlési útmutató formai feltételeinek. Különösen odafigyel arra, hogy a szövegben található hivatkozások és az irodalomjegyzékben felsorolt tételek egységes legyenek. Amennyiben hiányosságokat tapasztal a szövegben, visszaküldi a szerzőnek pótlásra, javításra, illetve – ha úgy ítéli meg – a formai hiányosságokat, a nem egységesen alkalmazott hivatkozási rendszert stb. önmaga korrigálja, egységesíti. Amennyiben a hivatkozási rendszert nem tudja vagy nem akarja egységesíteni, felkéri erre a szerzőt.
• Ha a szöveg megfelel valamennyi előírt kritériumnak, a főszerkesztő továbbítja legalább két recenzensnek. Egybehangzó, pozitív recenziók esetén a főszerkesztő értesíti a szerzőt, hogy a szöveg megjelenik a folyóiratban.
• A főszerkesztő elküldi a szövegeket ETO-besorolásra.
• A főszerkesztő a beérkezett szövegeket egyesével besorolja a következő kategóriák közé: Original scientific paper, Memoire / Diary, Educational manuscript, Document, Interview, Book review, Magazine review.
• A főszerkesztő szerb és angol nyelvű fordításra küldi el a lektorált rezümét és a tartalomjegyzéket. Összeállítja az E számunk szerzői és recenzensei listát, és továbbítja ezeket a lektornak. A szerb és angol nyelvű címek igen gyakran nem azonosak a tartalomban, a tanulmányok címében és a rezümékben. Ezeket a címeket csak lektorálás után kell leadni, előzőleg pedig egységesíteni kell őket. Erre különösen azért van szükség, mert a szerzők gyakran lefordítják saját szövegük címét, ami azonban eltér a fordító által fordított címváltozattól.
• A lektor ellenőrzi, hogy a szövegek és a rezümék megfelelnek-e a magyar nyelv helyesírási és nyelvhelyességi szabályainak, elvárásainak. A főszerkesztő feladata azonban ellenőrzni, hogy hiányzik-e valamely kötelező szövegelem (a szerző adatai, rezümé és annak fordításai, kulcsszavak és annak fordításai, hivatkozások, ETO-számozás, beérkezés és elfogadás időpontja). A lektor a teljes szöveget továbbítja a tördelő részére. • A tördelő betördeli a szövegeket.
• A tördelő elküldi a betördelt számot a korrektornak.
• A korrektor átnézi a szövegeket. A javításokat eljuttatja a tördelőnek, a tördelő kijavítja azokat, majd visszaküldi a javításokat ellenőrzésre a korrektornak.
• A végleges kéziratszámot a főszerkesztő, valamint a kiadó igazgatója jóváhagyja, ezek után a tördelő leadja a nyomdának.
• A tördelő jóváhagyja a nyomdai levonatokat.
• A megjelent lapszámot a kiadó bevételezi, a tisztelet-, köteles- és recenziós példányokat a kiadó munkatársa (raktáros) postázza.

KÖZLÉSI ÚTMUTATÓ

A Létünk elsősorban bölcsészet- és társadalomtudományokkal foglalkozó tudományos folyóirat. Mivel ez az egyetlen ilyen vajdasági magyar nyelvű lap, ezért más tudományterületekről is vár írásokat. Elengedhetetlen kritérium az írások tudományos és eredeti volta, azaz nem megengedett a másodközlés. A más szerzőktől származó gondolatokat, átvett szövegrészeket kötelező hivatkozni.

A szerkesztőség a friss könyvek bemutatását, recenzióit is kiemelt figyelemmel várja.

A BEKÜLDÖTT SZÖVEGEKKEL KAPCSOLATOS TARTALMI-FORMAI ELVÁRÁSOK
A szövegeket .doc vagy .docx-formátumban, e-mailben (dr. Mészáros Zoltán, e-mail- cím:
mzolta3@gmail.com) csatolmányként várjuk, egységesen Times New Roman betűtípussal szedve.

A szerző köteles feltüntetni külön dokumentumban (fájlnév: szerzoneve_telepules.doc):
– családnevét és keresztnevét;
– a munkahelyét, beosztását, illetve az intézményt, amelyben tanulmányait folytatja;
– a titulusát vagy titulusait, akadémiai fokozatát vagy fokozatait, végzettségét;
– nyilvános e-mail- címét.

Ezek az adatok a folyóiratban is megjelennek. A szerző ezek mellett köteles megadni a levelezési címét is, még akkor is, ha ez megegyezik a nyilvános e-mail- címével, valamint telefonszámát. Ezeket a szerkesztőség bizalmas adatként kezeli.
Az átadott szöveget az alábbi módon kell összeállítani és megformázni:

Cím: A TANULMÁNY/KONFERENCIA/ELŐADÁS/RECENZIÓ CÍME (verzális, 14- es betűméret, bold) – ez a szöveg elején áll középzárt helyzetben. A dolgozat főcíme a tudományos jelzet, illetve az angol és szerb nyelvű cím beillesztése miatt nem lehet egysorosnál hosszabb, s kérjük szerzőinket, hogy mellőzzék az alcímeket.

Összefoglaló: 250–500 szóban (10-es betűméret) – az összefoglaló (absztrakt) röviden tájékoztat a cikk tartalmáról. Ez lehetővé teszi, hogy az olvasó gyorsan és pontosan mérje fel, mennyire fontos számára a cikk. Az összefoglaló ismerteti a kutatás célját, módszereit, eredményeit és a következtetést. Ha szükséges, akkor az összefoglaló legyen strukturált, hogy kiemelje a tanulmány egyes fontos részeit. Az összefoglaló a szerző neve és a tanulmány címe után következik.

Kulcsszavak: 5–10 szó (10-es betűméret, recenzióknál nem kell) – a kulcsszavak olyan szavak, szókapcsolatok és kifejezések, amelyek rávilágítanak a tanulmány tartalmára, de hasznosak az indexálás és a keresés szempontjából is. Törekedni kell arra, hogy a legvilágosabb és a leginkább használt szavak, szókapcsolatok és kifejezések legyenek a kulcsszavak. A kulcsszavakat minden olyan nyelven meg kell adni, amelyen összefoglaló (absztrakt) is íródott. A kulcsszavak helye közvetlenül az összefoglaló (absztrakt, rezümé) után van.

A tanulmány/konferencia/előadás/recenzió szövege (12-es betűméret) – elvárások: – Egy publikációnál az ideális karakterszám 34 000 leütés. Ez nagyjából 12 oldal. Ha egy rövid cikkről van szó, amely eleget tesz a tudományos ismérveknek, akkor akár 10 000 leütéses cikkeket is közölhetünk, viszont a jóval hosszabb (50 000 leütés feletti) cikkeket

kettéválaszthatjuk, folytatásban közölhetjük.
– A sorok száma másfeles sorközzel oldalanként legfeljebb harminc. A szövegben ne szerepeljenek indokolatlan sorkihagyások.
– A szövegszerkesztés során nincs szükség bizonyos technikai eljárásokra (tabulátorok és betűközök alkalmazására), a térközök kialakítására: helyettük a behúzást, illetve a táblázatok használatát ajánljuk. Minden más technikai eljárás a tördelő munkáját hátráltatja.
– A táblázatok szerkesztésekor vegyék figyelembe a Létünk eddigi gyakorlatát, mintáit és a rendelkezésre álló laptükör méretét.
– A táblázatok, az ábrák leíró szövege, a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék esetében a betűnagyság 10 pontos legyen.
– Kérjük a szerzőket, hogy az ábrákat, diagramokat ne illesszék a szövegtestbe, hanem csatolmányként küldjék el, a beillesztés helyének pontos jelölésével.
– A szerző nevét a következő módon közöljük: A VEZETÉKNÉV csupa nagybetű, a keresztnév normál betűtípus.
– A közcímek írásmódja: NAGYBETŰ.
– A szövegeket – indokolt esetben – a decimális rendszer segítségével tagolhatják (a szakaszt megnyitó bekezdés elejére illesztett arab számokkal: 1., 2., 1.1., 1.2. stb.).
– Kérjük a szerzőket, hogy végjegyzeteket egyáltalán ne alkalmazzanak, lábjegyzeteket is csak indokolt esetekben (magyarázó lábjegyzet), a lábjegyzetek továbbá ne tartalmazzanak szakirodalmi hivatkozásokat!

Irodalomjegyzék (10-es betűméretben, elvárások lejjebb)
Angol összefoglaló (abstract)
Kulcsszavak (key words)
Szerb összefoglaló (sažetak)
Kulcsszavak (ključne reči)
Ha a két nyelv közül valamelyiket nem ismeri, vagy mindkettőt, akkor ezt jelezze a főszerkesztőnek.

Hivatkozások használata

Kérjük szerzőinket, hogy a Létünkbe a Harvard-típusú hivatkozást, azaz a Harvard Style
Manualt alkalmazva juttassák el írásaikat, amelynek fő jellemzői az alábbiak:

Ennek a hivatkozási módnak jellegzetesen nincsenek láb- és végjegyzetei. A hagyományos hivatkozási mód lábjegyzetben vagy végjegyzetben adja meg magyarázatait és hivatkozásait. Ezzel szakított a Harvard-típusú hivatkozás.

A Harvard-féle módszer azt várja el, hogy a magyarázó jegyzetek a fő rész, a textus részei legyenek. Azaz a szerzők ne írjanak magyarázó lábjegyzeteket. Például: Egyébként XY kamaszkorában verseket írt. Ez a hagyományos írásmódban akár lábjegyzet is lehet. A Harvard-féle módszerben azonban a szerző alkotás közben eldönti, hogy a példamondatot ebben a formában illeszti-e a főszövegbe, vagy még fűz magyarázatot a leírtakhoz, kibővíti azt, esetleg egy bekezdéssé fejleszti. Ugyanakkor úgy is dönthet, hogy ez annyira mellékes információ, hogy szükségtelen a szövegben szerepelnie, mert csak hosszabbá és körülményesebbé tenné azt.

Alapesetben a hivatkozás a főszövegben van (KOESTLER 142) vagy (KOESTLER 142–145), vagyis a szerző vezetékneve csupa nagybetűvel van szedve, és szerepel mellette a hivatkozott oldalszám. Ez elégséges információ az olvasónak, hogy az irodalomjegyzék alapján megállapítsa, az idézett hely a következő:

KOESTLER, Arthur 1996. Alvajárók. Európa Könyvkiadó, Budapest

Ha egy szerzőtől több mű is szerepel az irodalomjegyzékben, akkor az év hozzáadásával tájékoztatjuk az olvasót, hogy melyből idézünk: (KOESTLER 1996: 142), illetve (KOESTLER 2000: 352). Ebből az olvasó el tudja döneteni, hogy melyik hivatkozás mutat az irodalomjegyzék megfelelő forrására:

KOESTLER, Arthur 1996. Alvajárók. Európa Könyvkiadó, Budapest
KOESTLER, Arthur 2000. Szellem a gépben. Európa Könyvkiadó, Budapest
Azonos évben megjelent publikációk esetében: (SZEGEDY-MASZÁK 1980a), (SZEGEDY-MASZÁK 1980b: 30).

Egyéb elvárások:
– A tanulmány végén az irodalomjegyzékben közöljük az idézett könyvek teljes könyvészeti adatait.
– Az egyes szakirodalmi tételek betűrend, azonos szerző munkáin belül pedig időrend szerint követik egymást.
– Az irodalomjegyzékben csak a hivatkozott szakirodalom szerepeljen a következő formában:

▪ Kiadás(ok)
KEMÉNY István 2001. Hideg. Versek (1996–2001). Palatinus, Budapest
PÉTERFY Gergely 2008. Halál Budán. Kalligram, Pozsony

▪ Irodalom

a) Könyv
FORSTER, E. M. 1999. A regény aspektusai. Ford. Szili József. Helikon Kiadó, Budapest
HOPPÁL M.–JANKOVICS M.–NAGY A.–SZEMADÁM Gy. 2000. Jelképtár. Helikon Kiadó, Budapest
HORVÁTH Györgyi 2007. Nőidő. A történeti narratíva identitásképző szerepe a feminista irodalomtudományban. Léda Könyvek. Kijárat Kiadó, Budapest
KULCSÁR SZABÓ Ernő 1998. A megértés alakzatai. Csokonai Kiadó, Alföld Könyvek, Debrecen
KULCSÁR SZABÓ Ernő 2000. Irodalom és hermeneutika. Akadémiai Kiadó, Budapest
SÍKLAKI István (szerk.) 1995. A szóbeli befolyásolás alapjai I–II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
SZILI Katalin 2004. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyvkiadó, Budapest

b) Gyűjteményes kötetben megjelent tanulmány
RICOEUR, Paul 1999. Emlékezet – felejtés – történelem. In: Narratívák 3. A kultúra narratívái. Szerk. és a szövegeket gondozta: Thomka Beáta. Kijárat Kiadó, Budapest, 51–68.
SZEGEDY-MASZÁK Mihály 1998. Fordítás és kánon. In: Sz.-M. M.: Irodalmi kánonok. Csokonai Kiadó, Debrecen, 47–70.

c) Folyóirat-publikáció
NYOMÁRKAI István 1998. A nyelvhasználat udvariassági stratégiái. In: Magyar Nyelvőr,

3., 277–283.
ŽIŽEK, Slavoj 2009. Liberális utópia. Ford.: Szügyi Edit. In: Híd, 9., 121–130.

d) Elektronikus forrásművek

BALASSA Péter 1980. A forrásmű címe. Kiadó, Kiadás helye vagy Folyóirat, szám., 24–62. http://teljes webcím... (zárójelben a letöltés ideje, pl. 2018. 03. 07.). Amennyiben egy folyóirat, könyv része vagy egésze jelent meg digitális formában, akkor az eredeti megjelenés adatait kell megadni, amihez az internetes megjelenését is csatoljuk.

MEGJEGYZÉS: idegen nyelvű kiadványokra való hivatkozáskor a bibliográfiai adatok élén a szerző családneve áll első helyen, utána vesszővel elválasztva következik az utóneve (l. RICOEUR, Paul). Nemcsak a mű címe, hanem a kiadó neve, illetve a kiadás helye is idegen, eredeti nyelven írandó.

– Amennyiben valamelyik adat hiányzik, akkor azt a következőképpen jelöljük: ha a kiadás helye hiányzik (h. n.); ha a kiadó hiányzik: (k. n.); ha a kiadás éve hiányzik (é. n.).
– A közismert és a szerző által gyakran hivatkozott kiadványoknak széles körben elterjedt rövidítéseit is használhatjuk: ÚMIL (Új Magyar Irodalmi Lexikon), MNy (Magyar Nyelv), ItK (Irodalomtörténeti Közlemények) stb. Az irodalomjegyzék végén azonban ezeket a jelzéseket is fel kell oldani.

A recenziók

A recenzió címe és a bemutatott könyv címe nem egyezhet meg. A Szemle rovatban közölt recenziókhoz és ismertetőkhöz nem járul sem összefoglaló, sem kulcsszavak. Könyvrecenzióknál az ismertetett könyv adatait az első bekezdésben közöljük.

A konferenciákról szóló írások

A konferenciabeszámolók esetében a szövegegész tájékoztat a rendezvény jellegéről, adatairól. A szövegen belül a könyv- és kiadványcímeket dőlt (italic) betűvel emeljük ki. Semmilyen más kiemelést nem alkalmazunk.

Képek és illusztrációk

Kérjük a szerzőinket, hogy csak jogtiszta képeket küldjenek, olyanokat, amelyeket nem terhel szerzői jogdíj. A képek forrását pontosan úgy kell megjelölni, mint a hivatkozások forrását. Kérjük, saját fotónál jelölje meg, hogy a szerző fotójáról van szó, a felvétel dátumát vagy a hozzávetőleges dátumot is közölje. Az ábrákon szereplő szöveges részeket fordítsák le magyarra vagy adják meg jelentésüket az ábra alatt.