AZ IRODALOMTÖRTÉNETI KUTATÁS LEHETŐSÉGEI A VILÁGHÁLÓ SEGÍTSÉGÉVEL
Konferencia

Romoda Renáta

Újvidéki Egyetem, BTK, Irodalom- és Nyelvtudományi Doktori Iskola, Újvidék
renataromoda@gmail.com

ETO: 82(091):681.324Internet     CONFERENCE PAPER

Az internet  a gyors, könnyű, egyszerű ismeretszerzéshez biztosít teret. Munkámban olyan kiadványokat mutatok be, melyeket digitalizált változataik segítségével értem el, gyorsan, minden nehézség nélkül. A fellelhető dokumentumok bemutatása mellett a kutatott anyagok forráshelyeit is megjelölöm, s szólni szeretnék e platformok használatáról, esetleges keresési nehézségeiről is. Dolgozatom kísérlet is egyben, hiszen megpróbálok kizárólag internetes keresés és  kutatás által forrás- és ismeretanyagot gyűjteni, ezeket leírni. Kísérletet teszek arra, hogy főként az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva hozzak létre egy, tudományos közlés szabványainak is megfelelő munkát. Természetesen ennek sikerességéről és sikertelenségéről is beszámolok. Kulcsszavak: Kalangya, Híd, Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon, elektronikus könyvtár, novella, Szenteleky Kornél, Szirmai Károly, Csuka Zoltán  

 1. Bevezető

  A világháló nyújtotta lehetőségeket kihasználva mutatok be olyan kiadványokat, melyeket digitalizált változataik segítségével értem el. A kutatás tárgyát a két világháború közötti vajdasági magyar irodalom képezi. A térségi sajtótörténeti kiadványok, pontosabban a folyóiratok digitalizált változatát és ezek forráshelyeit mutatom be internetes ismeretszerzés révén. Ezek a kiadványok legtöbbször valamilyen elektronikus gyűjtőhelyen vagy  ilyen könyvtárakban találhatók meg. Ezért tartok fontosnak tisztázni néhány fogalmat a modern,  az otthoni számítógépről is elérhető elektronikus könyvtárakkal kapcsolatban. A kutatás szempontjából fontos forrásokról külön-külön szólok.   A cikk csakis az otthoni számítógépemről elérhető internetes dokumentumok, szövegek felhasználásával,  online kutatással készült. Ez egyben kísérlet arra, hogy az online platformokat kihasználva alkossak egy olyan tudományos munkát, mely megfelel a tudományos közlés szabályainak is. A dolgozat  ezért csak vázlatos ismertetése kutatásomnak.   A két világháború közötti korszak egy kevésbé kutatott területe irodalomtörténetünknek, ezért feltételezésem szerint nehezebb internetes ismeretanyagot szerezni róla, mint a populárisabb, többet kutatott korszakokról és témákról. Gazdag, de mára alig ismert irodalmi anyag áll rendelkezésünkre. A kérdés az,  hogy ezek a szövegek/források/anyagok  megtalálhatók-e az online felületeken, digitalizált formában?  

2. A kutatott anyag

  A hétköznapokban és a jelen kutatás folyamán is a világ talán legelterjedtebb keresőjét, a Google kereső magyar nyelvű felületét használtam: https://www.google.hu.   Az internetes kutatás legfontosabb elemei a címszavak. Ezek pontos meghatározása döntő fontosságú, hiszen ettől függ a keresés eredménye. Az ineternet gyors és egyszerű használatának köszönhetően azonban a keresés során variálhatunk, míg meg nem találjuk a számunkra megfelelő, leginkább felhasználható dokumentumokat.   Kutatásom valódi tárgyát a két világháború közötti vajdasági, délvidéki magyar nyelvű kiadványok, pontosabban az ebben a korszakban megjelent folyóiratok digitalizált változatai képezik. Mivel kutatásom egyben kísérlet is arra, hogy csupán az internet nyújtotta lehetőségeket használjam ki, a keresőben olyan címszavak segítségével próbáltam általános ismereteket szerezni, mint a „két világháború közötti vajdasági magyar folyóiratok”. A találatok a várt eredményt hozták, hiszen már a találati lista első oldalán feltűnt mindkét kutatott folyóirat, a Kalangya és a Híd is.[1] A folyóiratok számainak kutatásánál azonban, a könnyebb elérés érdekében, célszerűbbnek láttam a „Kalangya folyóirat” és a „Híd folyóirat archív” keresőszavak használatát.  

2.1. A Kalangya[2]

  „A Kalangya című délvidéki irodalmi folyóirat első száma 1932. május 1-jén jelent meg Újvidéken. Szerkesztője Szenteleky Kornél (1893–1933), a vajdasági magyar irodalom szellemi atyja, aki egy személyben volt költő, író, műfordító, orvos; társszerkesztői Csuka Zoltán (1901–1984) költő, műfordító és Bencz Boldizsár (1910–1949) költő, színműíró voltak. A folyóirat címe egyúttal programot is jelentett, miként azt jelszava is jelezte: »Gyűjtsd a termést kalangyába!« Programját a szerkesztő fogalmazta meg Köszöntjük az olvasót című bevezetőjében” (Délvidéki Digitális Adattár).[3] A folyóirat 1944-ig jelent meg. Ez idő alatt szerkesztette többek között Szirmai Károly és Herceg János is. Megjelenésének tizenkét éve során több nehézség adódott megjelentetése körül, erre mutat, hogy néha a tervezettnél kevesebb száma jelent meg, s szünetelt is kiadása (GEROLD 2001: 116).[4]   A keresési eredmények alapján a folyóirat számait elérhetjük a Vajdasági Magyar Digitális Adattárban (http://adattar.vmmi.org/index.php?module=folyoirat&mode=search), ahol a folyóiratok részletes keresőjében a legördülő menüből gyorsan és egyszerűen kiválaszthatjuk a Kalangyát. Egyéb részletes keresés vagy szűrés nélkül a találati lista a folyóirat egyes számaiból áll, az évfolyammal, a kiadás pontos dátumával, az oldalakkal, sőt már itt, a keresés eredményénél, az adott számnál a szerkesztő(k) neve(i) is megtalálhatók.   A Délvidéki Digitális Adattárban (http://dda.vmmi.org/kal-menu http://dda.vmmi.org/kal-lapozo) először a folyóirat kiadási évét választhatjuk ki, majd pedig ezeken belül tudunk keresni az egyes számokra.   Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban (http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=1266) is megtalálható a Kalangya. Az ismertetőből pedig kiderül, hogy „a Magyar Nemzeti Tanács alapításában működő Vajdasági Magyar Művelődési Intézet műhelyében folyó digitalizálási program első nagy próbálkozása a Kalangya (1932–1944) című délvidéki irodalmi folyóirat teljes elektronikus változatának elkészítése. Ez az oldal e munka első szakaszának és mintaanyagának honlapja” (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis)[5].  

2.2. A Híd

  A Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat elődjét ugyanezen a néven 1934-ben alapították baloldali fiatal írók és értelmiségiek. Első száma 1934 májusában jelent meg Szabadkán, s a Jugoszláviai magyar fiatalok társadalmi és irodalmi folyóirata alcímet viselte. A folyóirat azóta rendszeresen megjelenik. 1947-től Újvidéken adják ki. A két világháború között, majd a második világháborút követően a vajdasági sajtó egyik baloldali orgánuma volt[6].   Mivel a Híd ma is létező folyóirat, a találati lista erre, a mai Hídra vonatkozó oldalakat jeleníti meg. A folyóirat hivatalos honlapján (http://www.hid.rs/fooldal.php) az archívum 2005 januárjáig sorakoztatja fel a Híd példányait, így ez kutatásom szempontjából nem bizonyult hasznosnak.   Mivel a Híd és a Kalangya kutatása párhuzamosan zajlott, átnéztem a Kalangya lelőhelyeit, s a Vajdasági Magyar Digitális Adattárban megtaláltam a Híd számait, 1934 májusától 2013 decemberéig. A találati rekord ugyanezt, a Vajdasági Magyar Digitális Adattár oldalát jeleníti meg első helyen, ha a folyóiratnak egy bizonyos számára keresünk rá, például „Híd folyóirat 1936/3”[7]és hasonlók.  

3. A forráshelyek

  A következőkben nagyon röviden bemutatom azokat a forráshelyeket, elektronikus könyvtárakat, melyek segítségét felhasználva könnyen, gyorsan megtaláltam a keresett folyóiratokat, s amelyek segítségével véghezvittem kutatásomat.  

3.1. Digitális, elektronikus és virtuális könyvtár[8]

Először szükséges a digitális, elektronikus és virtuális könyvtár fogalmát tisztázni, hogy ismerjük azokat a platformokat, melyek segítségével a jelen kutatást véghez tudjuk vinni.   A számítógépek elterjedésével a könyvtári munkafolyamatokat is a könnyebb és gyorsabb elérés és egyszerűbb, áttekinthetőbb hozzáférhetőség érdekében a legtöbb helyen számítógépesítették, így a papírkönyvtárak jelentős része automatizált könyvtárrá alakult át. Ezek elsősorban papír alapú könyvtárak, de a könyvtári munkafolyamatok számítógépesítve vannak. A számítógépen rögzített dokumentum a számítógépes hálózatokon hatékonyabban továbbítható és érhető el, s a szoftverek segítségével a bennük lévő információ gyorsabban kereshető. A dokumentumok használatában csak az elektronikus könyvtár digitális dokumentumai hoznak változást, hiszen az elektronikus dokumentumok távolról is használhatóak, egyszerre többen is hozzájuk férhetnek, és többféle módon is használhatók.   „Az elektronikus dokumentumokat tartalmazó könyvtárak története a falak nélküli könyvtár elnevezés megjelenésével veszi igazán kezdetét” (KOLTAY 2007: 30). Ezt a metaforikus kifejezést azonban egyre inkább kiszorítja a virtuális könyvtár, az elektronikus könyvtár és a digitális könyvtár elnevezés. A digitális, a virtuális és az elektronikus könyvtár fogalmát gyakran szinonimaként használjuk. A meghatározások nem egyértelműek, s nem egységesek, így a terminológia sem nevezhető véglegesnek.   Elsősorban a dokumentumok formátuma lehet digitális, és az ilyen formában létező műveket gyűjtő könyvtár neve a digitális könyvtár. „A digitális könyvtárak az információ-visszakereső rendszerek, valamint a könyvtárakat is magukba foglaló, de azokon túl is lépő információs intézmények kiterjesztését, »javított változatát« és integrációját jelentik (Borgman 2000a)” (KOLTAY 2007: 34). „Az elektronikus könyvtár és a digitális könyvtár fogalma szinte teljesen összemosódik a mindennapi szóhasználatban. A két kifejezéssel nap mint nap találkozhatunk a könyvtárak és más közintézmények weboldalain. [...] Ha szeretnénk a digitális könyvtárat az elektronikustól megkülönböztetni, célszerű, ha elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a digitális könyvtár az elektronikus könyvtáron keresztül érhető el, annak részét képezi (Koltay és Ördögné 2006.)” (KOLTAY 2007: 31–33).   Az elektronikus dokumentum azonos tartalmú a digitális dokumentum kifejezéssel, de az elektronikus könyvtár nem feltétlenül őriz digitális műveket. A könyvtár gyűjteményének egy része, vagy akár az egész is lehet virtuális, vagyis nem magát a művet, hanem a művek azonosításához, kereshetőségéhez és megtalálásához szükséges információkat, adatokat, hivatkozásokat tárolja, s a művekre csak rámutat. Az elektronikus könyvtár valójában az elektronikus dokumentumok szervezett gyűjteménye. Az elektronikus könyvtár fogalma főként a technikára és a felszereltségre vonatkozik. Egy elektronikus eszközökkel felszerelt könyvtárat jelent, amely más könyvtárak állományaira is támaszkodik mind a szolgáltatások szervezésében, mind teljesítésében. „Az elektronikus könyvtár fogalmát annak az állapotnak a leírására használjuk, amelyben a dokumentumokat elektronikus formában tárolják, nem pedig papíron vagy egyéb, helyhez kötött médiumon. Elektronikus dokumentumok egészéről vagy egyes részeiről az olvasó kényelme érdekében papírmásolat készíthető. Az elektronikus könyvtár lényege az, hogy a dokumentumokat elektronikus (vagy egyéb, géppel olvasható) formában tárolják, s így is használhatóak” (Buckland 1998: 52. Idézi: KOLTAY 2007: 31).   A virtuális könyvtárennél tágabb fogalom. Ebben a dokumentumok csak virtuálisan vannak jelen. Itt a szolgáltató az interneten különböző helyeken található dokumentumok tematikus listáját szolgáltatja. Az adatok elérési és szervezési módjai változatosak lehetnek. A virtuális könyvtár helyhez és gyűjteményhez nem kötött könyvtári szolgáltatásokat, elektronikus katalógusokat foglal magában, amelyek közvetítésével a másutt tárolt digitális dokumentumokat számítógépünkre letölthetjük. „Virtuális könyvtárnak olyan azonosítók rendezett gyűjteményét célszerű nevezni, amelyek másutt tárolt és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek és tesznek elérhetővé” (KOLTAY 2007: 31).  

3.2. Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtára

  http://www.oszk.hu/digitalis_konyvtar   A Digitális Könyvtár számos szolgáltatást foglal magában, melyek között az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött elektronikus dokumentumokra épülő online adatbázisok, tartalomszolgáltatások és tematikus összeállítások is megtalálhatók. A könyv jellegű, teljes szöveggel elérhető digitális példányokat az OSZK Digitális Könyvtárában és a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában, az online, valamint a digitalizált folyóiratokat az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívumban kereshetjük.[9] 

3.3. Magyar Elektronikus Könyvtár

  http://mek.oszk.hu/   A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) a legnagyobb múltú magyar nyelvű online digitális könyvtári gyűjtemény. 1994 körül kezdeményezték létrehozását. 1999-től az Országos Széchényi Könyvtár keretén belül működik. A MEK tudományos, oktatási és kulturális témájú, könyv jellegű műveket gyűjt, archivál és szolgáltat ingyenesen. Állományában digitalizált és eleve számítógépen készült dokumentumok egyaránt megtalálhatók, sokféle témában és műfajban. 2015 szeptemberében már 14 000 katalogizált tételből állt a gyűjtemény. A MEK gyűjteményében szerző, cím, téma, sőt sorszám szerint is kereshetünk. A könyvek gyakran többféle – html, word, rtf, pdf, lit, xml – formátumban is letölthetők.[10] 

3.4. Elektronikus Periodika Archívum és Adattár

http://epa.oszk.hu/   Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése. A magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválása a feladata.[11] Az adatbázisban megtalálható kiadványokat címük, kiadásuk éve, témájuk, típusuk és sorszámuk alapján és segítségével kereshetjük.  

3.5. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zavod za kulturu vojvođanskih Mađara, Institute for Hungarian Culture in Vojvodina)

http://adattar.vmmi.org/   A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság Autonóm Tartomány alapításában működő, zentai székhelyű intézmény sok egyéb feladatai közé tartozik a vajdasági magyar nemzeti közösség kultúrájának dokumentálása, kutatása és bemutatása, szakkönyvtárak és internetes adatbázisok kialakítása és működtetése is. Az elmúlt évek legjelentősebb projektumai közé tartozik a Kalangya (1932–1944) teljes digitalizálása is.[12]Az adattárban külön kereshetünk többek között bibliográfiákra, könyvekre és dokumentumokra, valamint folyóiratokra. A kereső könnyen és egyszerűen kezelhető.  

3.6. Délvidéki Digitális Adattár

http://dda.vmmi.org   A Délvidéki Digitális Adattár céljául  tűzte ki az eddig kevesek kezébe kerülő kiadványok digitalizálását.[13]   Habár a keresőfül tűnik a legegyszerűbb lehetőségnek, hisz mindig az olvasó, kutató szeme előtt van, csak néhány kattintásra van a keresett dokumentum, ez a felület bizonyult mégis a legnehezebben kezelhetőnek, hiszen a saját szövegektől eltekintve, a honlap egésze egyáltalán nem naprakész. A Kalangya számai könnyen elérhetők, viszont a linkek – például a Hídfolyóirat oldalára irányító – elavultak.  

4. Zárszó

A XXI. század embere a mindennapokban az internet segítségével jut könnyen és gyorsan ismeretekhez. Az internet rengeteg funkciója és felhasználhatósága, illetve pozitív és negatív tulajdonságai mellett segít az ismeretszerzésben. Manapság ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, ha tudásbeli hiányosságainkat pótolni szeretnénk. A széles körű felhasználhatóság lehetővé tette, hogy mára nemcsak alapinformációkat gyűjthetünk, hanem fontos tudományos publikációkra is rákereshetünk, elolvashatjuk ezeket, sok archivált anyagra is bukkanhatunk, akár olyasmikre is, amiket ritkaságuk miatt egyéb módon talán soha nem tudnánk beszerezni.   Összegzésként elmondanám, véleményem szerint a kutatás legegyszerűbb és leggyorsabb módja az internetes ismeretszerzés, még ha ez sokszor csak felszínes tudást nyújt.   Gerold László Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon című munkája volt legnagyobb segítségemre az internetes kutatás során, hiszen ez egy olyan összefoglaló mű, mely még ha csak vázlatosan is, de a legnagyobb ismeretanyagot nyújtja a témában, és pdf formátumban nem csak olvasható, de le is tölthető (http://dda.vmmi.org/docs/gerold-irodlex.pdf).  

Irodalom- és forrásjegyzék[14]

RACSKÓ Réka 2011. Virtuális könyvtárak. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_36_virtualis_konyvtarak_scorm_04/432a_falak_nlkli_elektronikus_virtulis_digitlis_knyvtrak.html FARKAS Éva 2014. Elektronikus és virtuális könyvtárak. http://www.bdf.hu/konyvtar/informaciokereses/edok.htm KOLTAY Tibor 2007. Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&sqi=2&ved=0CCUQFjABahUKEwj2i_qug7_IAhUkKXIKHXsABUw&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fhu%2Ftartalom%2Ftkt%2Fvirtualis-elektronikus%2Fvirtualis-elektronikus.pdf&usg=AFQjCNEOF6unOUiTpkXkFj9UNa8ZWpZ1NA&sig2=X_0MwkDoLuZenZZcCvEBfQ&bvm=bv.104819420,d.bGQ&cad=rja HORVÁTH Péter − dr. KOLTAY Tibor 1998. Digitális könyvtárak és projektek. Tanulmány. http://mek.oszk.hu/03100/03110/html/index.htm 

Lábjegyzetek

[1]https://www.google.hu/webhp?sourceid=chrome-instant&ion=1&espv=2&ie=UTF-8#q=k%C3%A9t+vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA+k%C3%B6z%C3%B6tti+vajdas%C3%A1gi+magyar+foly%C3%B3iratok [2]https://www.google.hu/webhp?sourceid=chrome-instant&ion=1&espv=2&ie=UTF-8#q=Kalangya+foly%C3%B3irat [3] http://dda.vmmi.org/kal-bevezeto [4] http://dda.vmmi.org/docs/gerold-irodlex.pdf [5] http://epa.oszk.hu/01200/01266/ismerteto.html [6] http://www.inaplo.hu/gy/cim/Hid-folyoirat/HID.html [7]https://www.google.hu/webhp?sourceid=chrome-instant&ion=1&espv=2&ie=UTF-8#q=h%C3%ADd+foly%C3%B3irat+1936%2F3 [8] Forrásmunkák: RACSKÓ Réka 2011. Virtuális könyvtárak FARKAS Éva 2014. Elektronikus és virtuális könyvtárak KOLTAY Tibor 2007. Virtuális, elektronikus, digitális [9] Forrás: http://www.oszk.hu/kuldetes_strategia http://www.oszk.hu/digitalis_konyvtar [10] Forrás: http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html http://www.oszk.hu/mek [11] Forrás: http://epa.oszk.hu/html/bemutatas.html http://www.oszk.hu/epa [12] Forrás: http://adattar.vmmi.org/index.php?page=about [13] Forrás: http://dda.vmmi.org/ [14] A honlapokat 2015 szeptemberében és októberében látogattam.   [/vc_column][/vc_row]