INTERAKTIVITÁS ÉS KREATIVITÁS AZ IRODALMI MŰVEK FORGATAGÁBAN
Konferencia

Élményközpontú irodalomtanítás a Z generáció számára
(Lenge-lét és perem-lét Berg Judit opusában)

Kulcsár Sarolta

Újvidéki Egyetem, BTK, Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskola, Újvidék – Pro Scientia Naturae Alapítvány, Zenta
kulcsar.sarolta1988@gmail.com

ETO: 37.016:82     CONFERENCE PAPER

Digitális élettér, innovációdömping, a tér és az idő szabadsága megteremtenek egy új életteret, amely a Z generáció számára a valós, úgynevezett digitális életteret jelenti. Ezek a folyamatos szociális és kulturális változások hatással voltak/vannak a kommunikációra, amelyek alkalmazkodásra sarkallják az önállósult individuumot, aki igyekszik megérteni a modern elektronikus kort, elsajátítja annak eszközhasználatát, és beépíti a mindennapjaiba, továbbá kommunikációs képességét, stílusát is ezeknek a függvényében őrzi meg és alakítja ki vagy át. Kutatásom során igyekeztem feltérképezni a digitális élettérben megvalósuló, élményközpontú irodalomtanításban rejlő oktatási lehetőségeket, továbbá összegyűjteni néhány módszertani fortélyt, amelyek segítségével hatékonyabbá és sikeresebbé tudjuk varázsolni az irodalomórákat az IKT-eszközök segítségével. Kulcsszavak:IKT-eszközök, Z generáció, önreflexív folyamat, módszertani változások, digitális szakadék, kreativitás, interaktivitás  

ÉLMÉNYKÖZPONTÚ IRODALOMTANÍTÁS A Z GENERÁCIÓ SZÁMÁRA

   A digitális élettér, innovációdömping, a tér és az idő szabadsága egy új életteret teremtenek meg, amely a Z generáció számára a valós, úgynevezett digitális életteret jelenti. Ezek a folyamatos szociális és kulturális változások hatással voltak/vannak a kommunikációra, amelyek alkalmazkodásra sarkallják az önállósult individuumot, aki igyekszik megérteni a modern elektronikus kort, elsajátítja annak eszközhasználatát, és beépíti ezeket a mindennapjaiba, továbbá kommunikációs képességét, stílusát is ezeknek a függvényében őrzi meg és alakítja ki vagy át. Ezeknek a környezeti hatásoknak a függvényében megváltozik a diákok megfigyelő- és megismerő képessége s mindezekkel a változásokkal együttesen módosulni kényszerül az oktatás módszertana is, mely alkalmazkodni próbál a kialakult igényekhez. Ezáltal változik az oktatás módszertana, melyhez alkalmazkodik az oktató, és a két tényező összjátékának eredményeképpen élményszerűen tanul/tanulhat a kisdiák.   A 21. század első éveiben már az oktatás területén egyre nagyobb teret hódított meg magának az elektronikus tanulás. Ez a kifejezés „…bonyolult tartalmat fed, hiszen olyan komplex folyamatokat tartalmaz, amelyek egyrészt tanulási, másrészt tanítási, harmadrészt pedig szervezeti/szervezési problémákat ötvöznek, s amelyek csak az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával valósulhatnak meg. Az elektronikus tanulás egyrészt olyan új tanulási – tanítási forma, amely alkalmas szervezett oktatási rendszerbe történő beillesztésre, másrészt új tanítási/tanulási mód és eszköz, amely az új, elektronikus tanulási környezeti – a hagyományos eszközökkel megvalósított tanulási környezethez viszonyított – sajátossága révén egyéni igények kielégítését is szolgálhatja. Ez utóbbit iskolarendszeren kívüli, önálló, egyéni, fölfedező tanulásnak is szoktuk nevezni” (KOVÁCS 2011).  Az oktatási folyamatban azonban – a változások és a fejlődés mérföldköveit szem előtt tartva – továbbra is a kulcsszerep az oktatóké és a diákoké. Így segíteni kell az oktatókat abban, hogy megtalálják a saját helyüket az e-learning világában is, hogy elsajátítsák azokat a fortélyokat, amivel még izgalmasabbá tehetőek a tanórák. Hiszen „…mi tagadás, valóban jobban figyelnek a hallgatók egy olyan előadáson, szemináriumon, ahol egy-egy kis videorészlet, zene vagy kép töri meg az óra csendjét, és a hallgatók passzív befogadóból aktív befogadókká válhatnak.” (KUBINGER-PILLMANN 2011/12). Komenczi Bertalan (2009) szerint ugyanis az e-learning néven összefoglalható fejlesztések, programok, tananyagok a tanulásszervezés, tanulásirányítás és tanulástámogatás olyan formáit jelentik, amelyek három jól körülírható forrásból merítenek:  

  • Számítógéppel segített tanulás (Computer Based Learning): A tanulási folyamat a számítógép-használat köré szerveződik. Ez a korábbi oktatástechnológiai eszköztár alkalmazásának (Technology Based Learning) legújabb változata, amelyben a multimediális, interaktív számítógép jelenik meg középponti oktatási-tanulási médiumként.
  • Internetes tanulás (Web Based Learning): A hálózatba kapcsolt számítógép segítségével virtuálisan kiléphetünk a konkrét tanulási környezetből. Az új dimenziót elsősorban a tanuláshoz gyakorlatilag tetszés szerinti információmennyiséget biztosító adatbázisok hálózata és az elektronikus telekommunikáció sokrétű, változatos lehetőségei jelentik.
  • Távoktatás (Distance Learning): A hagyományos oktatás alternatívája szakít a hagyományos jelenléti oktatás szemléletével (KOMENCZI, 2009).

  A hármas felosztás köré csoportosuló lehetőségek mindegyike új lehetőségeket rejt magában, kellő találékonysággal nagymértékben növelhető a diákok motiváltsága és fokozható a tanulási kedv.   Kutatásom során igyekeztem feltérképezni a digitális élettérben megvalósuló, élményközpontú irodalomtanításban rejlő oktatási lehetőségeket, továbbá összegyűjteni néhány módszertani fortélyt, amelyek segítségével hatékonyabbá és sikeresebbé tudjuk varázsolni az irodalomórákat az IKT-eszközök segítségével. Tettem ezt oly módon, hogy a kutatásom alapjául Berg Judit Lengemesék című sorozatának harmadik kötetét választottam, melynek címe Ősz a Nádtengeren, kiegészítve a szerző Lengekalendárium – Négy évszak a Nádtengerencímű kiadványával, s vizsgáltam a szövegek feldolgozhatóságában, elemzésében rejlő lehetőségeket.  

LENGE-LÉT ÉS PEREM-LÉT BERG JUDIT OPUSÁBAN

  Berg Judit Lengemesék című sorozatának eddig három része jelent meg: A tavasz a Nádtengeren, A nyár a Nádtengeren és a legújabb Az ősz a Nádtengeren című kötetek. A sorozat mellett kiadásra került a Lengekalendárium – Négy évszak a Nádtengeren című szöveggyűjtemény is. A hétköznapinak semmiképpen sem nevezhető szövegekben a mese és a valóság állandósult összefonódása tapasztalható. A szerzőnő egy olyan világba kalauzolja el az olvasót, ahol megismerkedhet a Nádtenger apró zöld kis élőlényeivel, a lengékkel, akik saját birodalmuk őrzői, s akikhez társulva mindig valami izgalmas kalandban vehet részt a befogadó is. A mesebeli kis világban azonban nagyon sok a valóságos elem, így amennyiben tanórán szeretnénk feldolgozni ezeket a szöveget, nagyon sok korrelációs kapcsolat fedezhető fel bennük más tantárgyakkal is.   A szövegeket Timkó Bíbor illusztrálta, aki már a belső borítólapon Nádtenger térképét tárja az olvasó elé, továbbá bemutatja a szereplőket, akik ennek a varázslatos világnak a figurái, így mindegyikük jellemét az olvasási folyamat után tudjuk megismerni, megtárgyalni, hiszen a szövegekből tűnik ki egy-egy alak valós személyiségrajza. Az illusztrációk is egy virtuális szemléletet tükröznek, hiszen leginkább a legördülő menükhöz hasonlíthatóak, ahol a szövegek mellett a rajzok pluszinformációkat szolgáltatnak/szolgáltathatnak, akár külön szövegként is elemezhetőek. Intermediális kapcsolat áll fenn a Tavasz a Nádtengerenszövegeiből készült rajzfilm és a szövegek között is, hiszen itt már nemcsak az olvasó és az illusztrátor által elképzelt kép él a néző képzeletében, hanem egy harmadik síkon is elemezhetővé válnak/válhatnak a szereplők. Érdekesség továbbá, hogy a rajzfilm nem a 21. század animációinak tárháza, hanem egy teljesen lecsupaszított, egyszerű, szinte már-már valóságosnak tűnő világot tár a nézők elé. A rajzfilm még egy intermediális kapcsolatra derít fényt, amely a zene és a szöveg közötti kapcsolatot tárja fel, hiszen itt hallható a Nádtenger híres zenekarának, a Bambusz bandának a játéka is.   A perem-lét, peremre szorultság ezekben a szövegekben nem a hajléknélküliséget jelenti, hanem a testi fogyatékot, amely által Táltos, a kis béka kirekesztettnek érezte magát a békaifjak közül, s akit Füttyös Vilkó vett a pártfogásába. Így ők együtt készültek a Békaderbire, ahol az ifjú lengék és a kecskebékák mérték össze erejüket. Azért, hogy Táltos is azonos esélyekkel indulhasson a versenyen, Vilkó kitalálta a megoldást. „A békafiú is ébren volt már, éppen a reggeli úszóedzéshez készülődött. Csökevényes bal mellső lábára felcsatolta azt az ügyes, rugós szerkezetet, amit Vilkó eszkábált neki. A lengefiú találmánya leginkább egy úszólábra hasonlított, amit erős pánt rögzített. Ennek segítségével Táltos éppen annyira tudott megtámaszkodni vagy elrugaszkodni, mint a többi, egészségesen kifejlődött béka” (BERG 2015). Továbbá a peremlét nélkülözhetetlen eleme, a patkány szintén megjelenik a szövegekben mint veszélyes betolakodó/támadó, aki megakarja hódítani a Nádtenger térségét. „A stadion főbejáratán keresztül a pályára rontott egy megtermett, fekete bundás vízipatkány. Hatalmas farkával végigsuhintott a lelátón, aztán felágaskodva visítani kezdett:  

  • Ide nekem a királyt! Felfalom és mostantól enyém lesz a tó!” (BERG 2015.)

  A peremlét problematikájaként elemezhető Vilkó nagykorúságának elérése, érettségének a kérdésköre. Hiszen az életkor, továbbá az abban történő határátlépések is egyfajta peremre szorultságot eredményeznek/eredményezhetnek. Vilkó a szövegekben már életkor szempontjából elérte a nagykorúság küszöbét, azonban a haja még mindig zöld, s a lengék esetében nem elég a kor elérése a nagykorúvá avatáshoz, hanem a hajszín bebarnulása is feltétele ennek. Így Vilkó esetében felmerül a különbségek/különbözőségek kérdéskörének elemzési lehetősége, továbbá a másság elfogadásának problematikája is.   Berg Judit általam elemzett szövegei jó alapul szolgálnak a tanórán történő feldolgozáshoz, mely által megvalósulhat több tantárgy között is a korreláció és a diákok kutató- és megismerő-, elemző készsége javulhat a szövegelemzés hatására.  

INTERAKTIVITÁS ÉS KREATIVITÁS AZ IRODALMI MŰVEK FORGATAGÁBAN

  Az ősz a Nádtengeren és a LengekalendáriumBerg Juditnak két olyan összefüggő, egymást kiegészítő, de akár külön is elemezhető szöveggyűjteménye, mely sok tekintetben feldolgozható az IKT-eszközök segítségével is. A folytatásban néhány ötlettel/javaslattal járulnék hozzá a szövegek feldolgozásához:  

  1. Szövegfelismerés a szófelhő módszerével – Ezzel a módszerrel a szereplők felismerését és csoportosítását lehet végrehajtani. Mivel igen izgalmas és nem szokványos megnevezések szerepelnek a szövegekben, ezért érdekes a szereplők nevében szereplő betűket összekeverve szófelhőt alkotni, melyből a diákok kitalálhatják, hogy melyik szereplőről van szó, és a feladatmegoldást követően csoportosíthatják a szereplők különféle szempontok alapján (a lengékhez tartozó vagy idegen; férfi, nő vagy nemtelen; gyerek, ifjonc vagy felnőtt; lenge vagy állat stb.). A szófelhőalkotás online programok segítségével elvégezhető, s a kapott szófelhőket kivetítve játékosan dolgozható fel a szöveg.
  2. Rendszerezés és idővonalon történő elhelyezés e-napló formában – Mivel a szöveg az őszi időszakot dolgozza fel, így kigyűjthető a lengék télre történő felkészülésének folyamata és a cselekmények sorrendisége. Továbbá a kapott eredmények beilleszthetőek abba az idővonalba, melyet a Lengekalendárium elemzése kapcsán készíthetnek el a diákok, ahol hónapokra lebontva elemezhető a kalendáriumi év. Továbbá ez összehasonlítható az ember kalendáriumi évével és az állatok évközi változásaival is. Mindez feldolgozható egy úgynevezett e-napló formában, melynek eredményeképpen megkapjuk majd a lengék egy évének e-naplóját.
  3. Lényegkiemelés és absztrahálás – A szereplők megismerését és a szöveg elemzését követően párokat alkotunk, s minden pár kap egy szereplőt, akinek el kell, hogy készítse a Facebook-profilját. A feladat végrehajtásához a pároknak végig kell gondolniuk a szereplők életútját, családi helyzetét, kik a családtagjai, kik a barátai, mikor van a szülinapja, milyen ünnepeket tart, mi az érdeklődési köre stb. S a feladat elvégzését követően az osztály együtt értékeli a feladatelvégzés sikerességét.

  A Z generáció és más generációk között egy igen széles digitális szakadék tátong, mely időnként könnyen, időnként azonban nehezen hidalható át. A pedagógusok, akik oktatják, nevelik az információs kor gyermekeit, kiemelten nagy kihívás előtt állnak mindennap. A gyerekek pedig, akik együtt nőttek/nőnek fel az internethasználattal és az IKT–eszközök fejlődésével, elsajátították és megtanulták azok alkalmazását, nem mindennapi körülmények között kell, hogy feltalálják magukat, eligazodjanak és ráleljenek a helyes útra. Azonban együttes erővel és kellő kreativitással ezek a változások a magunk javára fordíthatók, hiszen egy interaktív rendszerről van szó, mely teret biztosít a kreativitásnak, kiszélesíti a tanulási lehetőségeket, valamint új oktatási módszerek bevezetésére és alkalmazására nyújt alkalmat, amelyek sokkal élményszerűbbé varázsolják az oktatás és a nevelés folyamatát.  

IRODALOM

 

  1. BERG Judit 2014. Lengekalendárium – Négy évszak a Nádtengeren. Central Médiacsoport Zrt., Budapest
  2. BERG Judit 2015. Lengemesék – Ősz a Nádtengeren. Central Médiacsoport Zrt., Budapest
  3. KUBINGER-PILLMANN Judit 2011/12. Digitális pedagógiai módszer- és eszköztár alkalmazása a felsőoktatásban. Iskolakultúra 48–59.

 

Internetes források:

 

  1. HÜLBER László (szerk.) 2015. Digitális pedagógus http://levaid.web.elte.hu/DigiPed_2015/Digit%C3%A1lis_pedag%C3%B3gus_konferencia_2015_konferencia_k%C3%B6tet_H%C3%BClber_L%C3%A1szl%C3%B3%28szerk.%29.pdf. 10. 01.
  2. KOMENCZI Bertalan 2009. Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai http://epa.oszk.hu/00000/00035/00086/2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html Letöltés ideje: 2015.10.01.
  3. KOVÁCS Ilma 2011. Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben http://mek.oszk.hu/09100/09190/09190.pdf. 2015. 10. 01.