A TESTNEVELÉS TANTÁRGY ORIENTÁCIÓJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK KOMPARATÍV ELEMZÉSE
Konferencia

Hajduné László Zita

Pécsi Tudományegyetem, Sporttudományi és Testnevelési Intézet
Egyéni Sportágak Elmélete és Módszertan Tanszék

zita@gamma.ttk.pte.hu

ETO: 372.879.6:613.865     CONFERENCE PAPER

Napjainkban megnőtt a társadalmi igény a sport, a mozgás, a szabadidő hasznos eltöltésének igényére. Az eddigi kutatások igazolják, hogy a fiatal korban végzett mozgásos cselekvésformák pozitívan befolyásolhatják a gyermek, sportolással kapcsolatos attitűdjét, képességeit. Hazánkban a természettudományi tantárgyak közül a testnevelés tantárgy, az alapfokú oktatás terén a „Mindennapos testnevelés”, a „Kölyök atlétikai program” valamint a „Minden gyermek tanuljon meg úszni” projekt bevezetésével a középpontba került. A vizsgálatunk célkitűzése volt, a testnevelés tantárgy iránti orientáció hátterében álló okokat feltárjuk és keressük a választ arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetséges a tantárgy mozgásanyagának kiválasztásával kapcsolatos attitűd és motívumrendszer fontos tényezőit, a motiváltság állapotát fenntartani. A vizsgálat eddigi eredményei alapján elmondható, hogy a tantárgyi attitűd helyzete véleményünk szerint jónak tekinthető. A kedvező tantárgyi beállítódás fenntartásához hasznos azoknak a motívumoknak az ismerete, melyek a mozgásfolyamatoknál működnek közre, valamint azoké, amelyek a tantárgy iránti motivációt hosszú távon is képesek fenntartani. Kulcsszavak:iskolai testnevelés, motiváció, tantárgy iránti érdeklődés  

BEVEZETÉS

 

A testnevelés tantárgy tanítási-tanulási folyamatát számos pedagógiai és pszichológiai momentum idézi elő. Ezek nagy szerepet játszhatnak a motoros tanítás-tanulás folyamatában a megfelelő oktatási stratégiák és módszerek megválasztása mellett.   A tanulók a testnevelés tantárgy iránti érdeklődését a szilárddá vált kíváncsiság (exploráció), az érdeklődés, a mozgásvágy, a mozgás öröme, valamint a rekreáció és az egészséges életmód kelti, ami az iskolai motiváció kulcsfontosságú eleme. BERLYNE (1983) szerint az explorációs viselkedés lehet specifikus vagy szórakoztató (TÓTH 2000a).mA tanulók testneveléssel, a sporttal kapcsolatos specifikus viselkedésének a célja az információszerzés az adott érdeklődési terület iránt, amelynek fő indítéka az újszerűségben, a gondolkodást igénylő helyzetekben rejlik. A mozgás örömének érzése, szórakoztató jellegű explorációs viselkedésének célja, hogy változatosabbá tegye a diákok mindennapjait, főleg a mindennapos testnevelés bevezetését követően.  A kutatások kimutatták, hogy az érdeklődés és a tanulmányi teljesítmény között összefüggés van (BALOGH 1999). A természettudomány tantárgyai közül a biológia tantárgyra vonatkozóan történtek hasonló jellegű vizsgálatok.   KÓSÁNÉ, PORKOLÁBNÉ ÉS RITOÓK Pálné (1987) a biológia tantárgy iránti érdeklődésre vonatkozóan folytatott vizsgálatokat, amelyet a Kozéki–Entwistle-féle (1986) kérdőív módosított, rövidített, tizenkét kérdést tartalmazó változatával mértek fel, amelynek kérdéseiből két faktort különítettek el. Az egyik azt jelezte, hogy mennyire érdekes a tanulók számára a biológia, míg a másik azt mérte, mennyire érzik nehéznek a tanulók a tantárgyat.   A tanulási stratégia (tanulási orientáció) megválasztása a tanulási tevékenységre vonatkozó tervek összességét jelenti, amelyek elsősorban az információ gyűjtésére, feldolgozására és előhívására irányulnak (TÓTH 2000).  

TANULÁSI ORIENTÁCIÓT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍV

 

A tanulási stratégiáknak a szakirodalomban sokféle csoportosítása található. A jelen tanulmány a testnevelés tantárgy motoros tanítás-tanulás érdeklődésére tesz törekvéseket. A gyakorlatközpontú testnevelés tantárgy tanulási stratégiájának feltérképezéséhez a Kozéki–Entwistle-féle (1986) tanulási orientációt vizsgáló kérdőívet alkalmaztuk. Mivel motivációs elemeket is mér a kérdőív, ezért szerepel a stratégia szó helyett az orientáció kifejezés. A kérdőív hatvan állítást tartalmaz, amelyek tíz skálába rendeződnek.   A skálák három csoportba (mélyrehatoló, reprodukáló, szervezett) sorolhatók be.   A mélyrehatoló tanulási orientáció jellemzője, hogy a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintése, a következtetések levonása és a rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.   A szervezett tanulási orientáció jellemzője, hogy a rendszeresség, a jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.   A mechanikus (reprodukáló) tanulási orientáció jellemző, hogy a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárására, amely módszerben alig kap szerepet a rövid távú minél pontosabb ismeretfelidézés.   A skálák három csoportba (mélyrehatoló, reprodukáló, szervezett) sorolhatók be. A mélyrehatoló orientáció a következő elemeket foglalja magában:   A mélyreható orientáció (T1) sajátossága a megértésre való törekvés, az új anyag kapcsolása az előzőhöz és a saját tapasztalatok alapján történő önálló kritikai véleményalkotás. A holista tényező (T2) a nagy összefüggések átlátására, a széles áttekintésre helyezi a hangsúlyt. Központi szerepe van a gyors következtetések levonásának, ami azonban néha elhamarkodottnak bizonyul. Az intrinzik tényező (T3) a tantárgy iránti érdeklődést, a tanulás iránti lelkesedést méri. A reprodukáló orientáció fő jellemzői a mechanikus tanulás, a részletek megjegyzése, a struktúra tanártól várása (T4; reprodukáló orientáció), a tényekre, a részletekre, a logikus kapcsolódásra történő koncentrálás, a formális tanítás kedvelése (T5; szerialista orientáció) és a lemaradástól, a másiknál rosszabb teljesítménytől való félelem (T7; kudarckerülő orientáció). A szervezett orientáció (T8) fő sajátossága, hogy a tanuló jó munkaszervezéssel a legjobb eredmény elérésére törekszik. A sikerorientált tényező (T9) a diáknak azt az igényét fejezi ki, amely révén önértékelésének fenntartása érdekében a legjobb teljesítmény elérésére törekszik. A lelkiismeretes orientációval (T10) jellemezhető tanulók a megkövetelt feladat tökéletes megvalósítása érdekében áldozatokat is képesek hozni. A tanulási orientációt vizsgáló kérdőív kiegészítő kategóriája az instrumentális tényező (T6), amely azt fejezi ki, hogy a diák csak a jó jegy megszerzéséért, a jó bizonyítványért vagy valamilyen külső hatásra tanul (BALOGH 1998, 2004; TÓTH 1999; VITÁLIS 1999).   A jelen kérdőíves eljárással a tanulás folyamatának a megközelítési stílusát lehet feltárni a tanulókkal. A tanulóknak a feltett állításokat olvasva el kell dönteniük, hogy az mennyire jellemző rájuk.  

A VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER

A vizsgálat helye és ideje
 

A testnevelés tantárgyra vonatkozó tanulási orientációt vizsgáló kérdőívet Pécsett, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolában, a 2014/2015-ös tanévben végeztük.  

A mintaválasztás módja és az elemszám meghatározása

A mintavétel nem a véletlenen alapult, mert a 12. évfolyam négy párhuzamos osztály érettségi előtt álló tanulóit vontuk be a vizsgálatba, N=96 fő. A mintaválasztás azért esett a végzős hallgatókra, mert feltételeztük, hogy rendelkeznek annyi tapasztalattal a testnevelés tantárgy iránt, hogy ezáltal reális képet alkossunk a tanulási orientáció vizsgálatára. A nemenkénti megoszlásban nem történt elemzés, így a teljes mintára és osztályonkénti bontásban végeztük a vizsgálatot.  

A vizsgálati módszer

A pedagógia kutatási módszerei közül a kikérdezés alapváltozatát, az írásbeli kikérdezést alkalmaztuk. A vizsgálati módszerként a Kozéki–Entwistle-féle (1986) tanulási orientációt vizsgáló kérdőív módosított változatát használtuk a testnevelés tantárgyra vonatkozóan. A kérdőív skálái a mélyrehatoló, a reprodukáló és a szervezett csoportba sorolhatók be. A pszichológiai jellemzőket, a motiváció mérésének eredményeit a kérdőív alskálái tükrözik (1. táblázat; 2. ábra; 4. ábra). 

A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

 

A tanulási orientáció kérdőív kiértékelésének eredményét a következő táblázatok (1. és 2. táblázat) és diagramok (1., 2., 3. és 4. ábra)mutatják be a testnevelés tantárgy vonatkozásában.  

1. táblázat. A motivációs elemek értékeinek összesítése

Capture2

 

2.táblázat. A tanulási orientáció értékeinek összesítése

Capture3

   

Capture4

 

1. ábra. A tanulási orientáció a teljes mintára (N=96) vonatkoztatva

  A testnevelés tantárgy tanulási orientációját vizsgáló kérdőív eredményeinek bemutatásakor egyértelműen látható (1. ábra), hogy a vizsgált diákok közül 43 fő a mélyrehatoló tanulási stratégiát használja, amelyben szeretnének a dolgok mélyére látni, és szeretnék megérteni a tanítás-tanulás mozgásfolyamatának alapvető összefüggéseit. Emellett ebben az életkori szakaszban fontos szempont számukra a társak, a szülők véleménye, az iskolai teljesítmény elvárásainak megfelelése. A második legmagasabb értékekkel az instrumentális tanulási orientáció bír, amely 25 tanulónál jellemző stratégiaként alakult ki. A szervezett orientáció 17 diáknál jelent meg fő tanulási stratégiaként, ez azzal magyarázható, hogy a testnevelő tanár megfelelő óraszervezéssel a legjobb teljesítmény elérésére törekszik. A reprodukáló orientációt mindössze 11 tanuló választotta.

  Capture5 

2. ábra. A tanulási orientáció motivációs elemei a teljes mintára (N=96) vonatkoztatva

  A teljes minta által kitöltött kérdőívek vizsgálatakor a tanulási orientációkon belül a motivációs elemek közül 31 tanuló a holista csoportot jelölte, hiszen a testnevelés mozgásanyagának elsajátítása nagy mozgások végrehajtására ösztönöz, és széles áttekintésre helyezi a hangsúlyt. A lelkiismeretes orientációs csoportot 12 tanuló jelölte, mert a mozgássor helyes technikai végrehajtása az eredményesség szempontjából megköveteli a feladat tökéletes teljesítését. Az instrinsic csoportot 10 tanuló, ugyanakkor a sikerorientált motivációs csoportot 9 tanuló választotta, a szervezett tanulási stratégiával 8 tanuló, míg a kudarckerülő orientációval 5 diák rendelkezik, egyéb motivációs stratégiával pedig három-három tanuló (2. ábra).   A testnevelés tantárgy tanulási orientációjának osztályonkénti megoszlásában az alábbi eredményekre jutottunk, amelyeket a 3. és a 4. ábrán szemléltetünk.

  Capture6 

3. ábra. A tanulási orientáció osztályonkénti megoszlása

  A 96 kérdőívet kitöltő 12. évfolyamos tanulók közül a 12. d osztály tanulói (14 fő), és a 12. c osztályos tanulók (12 fő), a 12. a osztály tanulói (10 fő) jelölték, ez a jelen vizsgálatban a legmagasabb értékkel jellemezhető, hogy a mélyrehatoló orientációjú stratégiát választották. Az osztályonkénti megoszlásban a szervezett és az instrumentális stratégia közel azonos értékeket mutat, míg a reprodukáló orientáció alacsony értékkel jellemezhető mindegyik osztályban (3. ábra).

  Capture7 

4. ábra. A tanulásiorientáció motivációs elemeinek osztályonkénti alakulása

  A 12. évfolyam osztályonkénti testnevelés tantárgy iránti tanulási orientációk motivációs elemeinek vizsgálatakor láthatóvá vált, hogy a tanulók 60%-át, a holista 31 főt, a mélyrehatoló 15 főt és a lelkiismeretes 12 főt foglal magába. Az instrinsic tanulási stratégiával 10 fő, a sikerorientált orientációval 9 fő, a szervezett stratégiával 8 fő, a kudarckerülő orientációval 5 fő jellemezhető, míg három-három tanuló reprodukáló és a szerialista orientációs csoportba tartozik.  

 ÖSSZEGZÉS

 

A tanulmány megírása közben elsődleges célunk volt, hogy a tanulók által a testnevelés tantárgy tanulási orientációját vizsgálva rámutassunk arra, hogy a sporttevékenységhez elengedhetetlen a „mélyrehatolóság” a „lelkiismeretesség”, valamint a „szervezettség”. A lelkiismeretesség részben a tanuló személyiségéből adódhat, illetve a testnevelő tanárral alkotott interaktív kapcsolatból, ami olyan figyelmet és kitartást adhat, ami a szervezett tanuláshoz elengedhetetlen. A testnevelés tantárgyat azok a tanulók, akik sportmúlttal rendelkeznek, könnyűnek és érdekesnek tartják. Ez viszont túlságosan leegyszerűsített kép lehet, hiszen a tantárgy iránti szimpátiát, illetve elutasítást befolyásolhatja a tanulók életkora, a testnevelő tanár személye és a közvetlen tanulási tapasztalat, ezért is választottuk a 12. évfolyam tanulóit, akik érdeklődési körüknek vagy éppen érettségi tantárgyuknak tekintik a testnevelést.   A jelen vizsgálati eredmények tükrében elmondható, hogy a tanulási orientáció és az iskolai motiváció faktorstruktúrájának vizsgálata érdekes kérdéseket vetett fel. Ugyanakkor az általunk vizsgált minta nagysága arra volt alkalmas, hogy e struktúrák kezdeti lépéseit a testnevelés tantárgy vonatkozásában megtegyük és az elkövetkezendő időszakban megbízhatóan feltárjuk, ezért is javasoljuk a további vizsgálatok elvégzését.  

IRODALOM

 

BALOGH L. 1998. Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen BALOGH B. 1999. Iskolai motiváció. = BALOGH L., TÓTH L. (szerk.): Útmutató a tanár szakos hallgatók iskolai pszichológiai gyakorlataihoz. Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai–Pszichológiai Tanszék, Debrecen BALOGH L. 2004. A tanulási stratégiák vizsgálata. = BALOGH L., BÓTA M., DÁVID I., PÁSKUNÉ KISS J.: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához. Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete és az Arany János Programiroda, Budapest BERLYNE, D. E. 1983. Az esztétikai preferencia mutatói. = Halász László (szerk.): Művészetpszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest KÓSÁNÉ ORMAI V., PORKOLÁBNÉ BALOGH K., RITOÓK Pálné 1987. Neveléslélektan vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest KOZÉKI B., ENTWISTLE, N. J. (1986): Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskoláskorúak körében. Pszichológia, 2. 271–292. TÓTH L. 1999. Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen TÓTH L. (2000a): A tanulók motivációs sajátosságai és az iskolai teljesítmény. = BALOGH L., TÓTH L. (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen. 247–255. VITÁLIS E. 1999. Tanulási módszerek és fejlesztésük. = BALOGH L., TÓTH L. (szerk.): Útmutató a tanár szakos hallgatók iskolai pszichológiai gyakorlataihoz. Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai–Pszichológiai Tanszék, Debrecen